Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza tér (1) blaha lujza ter (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

Épül a békásmegyeri lakótelep a 70-es évek végén

2011.04.30. 09:00 tomikgb

Békásmegyer már az ókorban is lakott hely volt, az első írásos említés, amely a falu történetéhez kapcsolódik 1368-ra datálható. Az 1580–81-es török adólisták nem kevesebb, mint 35 adófizető házról tanúskodnak. A XVII. század második felére a helység teljesen megsemmisült, az 1690–95 közötti népszámlálások meg sem említik Békásmegyert. 1740 körül kezdődik meg e terület német telepesekkel történő benépesítése. Békásmegyert - további hét várossal és tizenöt községgel egyetemben - 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. Szűkebb hazámat, a békásmegyeri lakótelepet 1971-ben kezdték el építeni, és 1983-ra készült el teljesen. A HÉV-állomást is csak 1981-ben adták át a forgalomnak. Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket. Ma a lakótelepen nagyjából 35-40 ezer ember él, élünk.

Forrás: http://www.obuda.hu

35 komment · 1 trackback

Címkék: hév békásmegyer 70 es évek

A Déli Pályaudvar ideiglenes üvegcsarnoka 1962 és 1973 között.

2011.04.29. 09:00 tomikgb

Az 1940-es évek végének vasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföldi pályaudvarra történő kitelepítése is. 1962-ben új üveg csarnokot emeltek a vágányok végén, ideiglenes perontetővel. Ezt a konstrukciót váltotta le a 70-es évek elején - a kettes metró megnyitásakor - a Kővári György által tervezett, ma is álló épületegyüttes. A Budapest-Kelenföld és a Déli Pályaudvar közötti vasúti pályaszakaszt a Gellért-hegy alatt húzódó alagút szűkössége miatt csak az 1980-as évek elején villamosították. (A villamos szerelvények ugyanis a "normálisnál" magasabb űrszelvényt igényelnek, de erre 1861-ben még nem gondoltak...)

 

3 komment

Címkék: déli pályaudvar 60 as évek

A Déli Pályaudvar bejárati váltókörzete a második világháborús ostrom után, 1945-ben

2011.04.28. 09:00 tomikgb

A Déli Vasút egykor a Dunántúl egyik legfontosabb közlekedési vonalait üzemeltető cég volt, amelynek jogutódját Magyarországon csak 1932-ben államosították. Ez a vasúttársaság építette meg a mai Budapest-Déli pályaudvarról induló balatoni vonalat is, amely 1861-ben érte el Kanizsát, a mai Nagykanizsát. A Déli pályaudvar elődje, a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás 1861-ben nyílt meg ezen vonal végállomásaként. A pályaudvar a nevét az üzemeltető vasúttársaságról, és nem a földrajzi fekvéséről kapta, 1873-ban. A II. világháború során a budai Várba húzódó német és magyar védők utolsó utánpótlási vonalát a Vérmezői repülőtér és környéke, illetve a budai vasútállomás jelentette. Mindkettő környékét gyakorlatilag szétbombázták a harcok során. A pályaudvaron 1945. szeptember 4-én indult meg ismét a forgalom.

 

Szólj hozzá!

Címkék: déli pályaudvar 40 es évek

A Hősök tere a 30-as években

2011.04.27. 09:00 tomikgb

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút (Gloriette) állt. A magyar honfoglalás ezeréves jubileumára szánt Millenniumi emlékművet 1896-ban kezdték el építeni, ám a szoboregyüttes végül csak 1906-ban készült el. A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.  A középső oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér, élükön Árpád fejedelemmel, a 36 méter magas oszlopon pedig a győzelem géniusza, a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban a kettős keresztet emeli a magasba.

 Forrás: http://mek.oszk.hu

3 komment

Címkék: andrássy út hősök tere 30 as évek

A Mária Terézia laktanya az Üllői út és a Nagykörút sarkán valamikor a századelőn

2011.04.26. 09:00 tomikgb

A hazai kaszárnyaépítészet egyik legjelentősebb alkotásaként tartják számon az 1848-ban átadott Mária Terézia gyalogsági laktanyát. Neve az elmúlt másfél évszázadban többször változott, Kilián György laktanyaként „vonult nyugdíjba”, és 1959 óta polgári célokra használják. Az 1830-as évek végén a bécsi udvar nagyszámú katonaság telepítését határozta el a magyar fővárosba, amit az 1839–40-es pozsonyi országgyűlésen megszavaztak. Ekkor döntöttek többek között a katonaság számának növeléséről, a katonai élelmezés és a beszállítások rendezésének ügyéről, és az addig erre a célra bérelt polgári házak helyett egy megfelelő méretű kaszárnyaépület megépítéséről is. Az épületet Hild József tervezte, 3 év építés után 1848-ban adták át. A laktanya központi szerepet töltött be az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, amikor a legfontosabb fővárosi helyszínek egyikeként, gyakorlatilag a fegyveres ellenállás szimbólumává vált.

 

Szólj hozzá!

Címkék: villamos századelő nagykörút mária terézia laktanya

Az úttörővasút Csillebérc állomása 1952-ben

2011.04.25. 09:00 tomikgb

A Gyermekvasút létesítésének gondolata 1947 végén került szóba először. Lehetséges helyszínként felmerült többek között a Margit-sziget, a Népliget, de még Gödöllő is. Végül 1948. február 29-én megszületett a döntés, miszerint a tervezett gyermekvasutat a budai hegyekben fogják megépíteni. A keskeny nyomtávú (760 mm) vasútvonal építése április 11-én meg is kezdődött. Az építőkkel szemben az volt az elvárás, hogy a Gyermekvasút első szakaszát már 1948 nyarán adják át a forgalomnak, ugyanis az ugyanebben az időben épített csillebérci úttörőtábort is már ezen a nyáron tervezték megnyitni. Mai fogalmaink szerint roham léptekkel építették meg a Széchenyi-hegy és Virágvölgy – tervezéskori nevén még Szent Anna kápolna, az átadáskor már Előre – állomások közötti, 3 km hosszúságú első építési szakaszt. Megnyitására 1948. augusztus 1-én vasárnap, látványos ünnepség keretében került sor. Az építkezés megkezdése után már szinte egységesen és kizárólagosan az Úttörővasút megnevezést használták. A második szakaszt 1949. június 24-én, a Hűvösvölgyig tartó teljes vonalat pedig 1950. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. Az Úttörővasútra un.  problémás gyerekek nem kerülhettek. Csak jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. A 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbséggel rendelkező vonal ma is üzemel, Széchenyi-hegyi Gyermekvasút néven.

 Forrás: http://www.egykor.hu

Szólj hozzá!

Címkék: úttörővasút 50 es évek csillebérc

A Kálvin tér a 70-es évek elején

2011.04.24. 09:00 tomikgb

A Kálvin tér annak idején az első (Újpestre menő) lóvasút belső végállomása volt, később a Budapesti Villamos Vasút első villamosjárata (Egyetem tér-Orczy tér) is itt haladt át. Innen indul Budapest leghosszabb útja, az Üllői út. A Pestről ismert első fénykép is a Kálvin térről (akkor: Széna Tér), a tér és a Kecskeméti utca sarkáról, a korábbi kecskeméti kapu helyéről készült egyes források szerint 1844-ben, mások szerint 1852-ben. A tér egykor jelentős villamoscsomópont volt, öt különböző irányba indultak ki a vonalak. Mára csak a kiskörúti vonal maradt, a többit 1953-ban az akkori 74-es trolibusz és az 1977-ben átadott 3-as metró váltotta ki.

Forrás: http://www.villamosok.hu

6 komment

Címkék: villamos kálvin tér 70 es évek

A Blaha Lujza tér és a régi Nemzeti Színház a 60-as évek elején

2011.04.23. 09:00 tomikgb

A Pesti Magyar Színházat 1837. augusztus 22-én nyitották meg a Kerepesi úton. Az állami tulajdonba került intézmény 1840-ben vette fel a Nemzeti Színház nevet.  1893-ban úgy határoztak, hogy új, korszerű Nemzeti Színházat építenek, amely a korszak követelményeinek maradéktalanul megfelel. 1908-ban az intézmény "átmenetileg" a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe költözött. 1913-ban megkezdődött a Kerepesi úti Nemzeti Színház bontása és felújítása, de az I. világháború miatt a fejlesztések, építkezések leálltak. A Blaha Lujza téri épület lebontásáról 1963-ban döntöttek, mivel az épület állapota jelentősen leromlott, valamint a tervezett metrónak is útjában állt. A színház 1964-ig működött a Blaha Lujza téren. Az épületet 46 évvel ezelőtt ezen a napon, 1965. április 23-án robbantották fel.

 

7 komment

Címkék: villamos 60 as évek nemzeti színház nagykörút blaha lujza ter

Margit Híd Budai Hídfő - HÉV végállomás a 60-as években

2011.04.22. 09:00 tomikgb

1895-től a Szentendrei HÉV már az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Bem József térig (akkor: Pálffy tér) közlekedett. A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a HÉV új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A vonatok a 70-es évek elejéig idáig jártak, a 2-es mertó építésekor süllyesztették a vonalat a föld alá, és vitték el a Batthyány térig.

 

3 komment

Címkék: hév margit híd 60 as évek

A Filatorigátnál található teherpályaudvar és HÉV megálló a 70-es években

2011.04.21. 09:00 tomikgb

A Szentendrei HÉV Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása üzemének első éveiben az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt. A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg. Az 1980-as évek elején a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. A nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet. Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi-, illetve teherpályaudvarként szolgált egészen az 1990-es években történt megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.

 

14 komment

Címkék: hév 70 es évek filatori gát