Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A Drechsler-palota - a későbbi Állami Balett Intézet - épülete az 1890-es évek elején

2011.05.31. 09:00 tomikgb

Az Andrássy út 25. szám alatti telken - amely éppen az Operaházzal szemben található - épült fel a Lechner Ödön tervezte MÁV Nyugdíjintézetének bérháza. Az építési engedélyt 1883. május 31-én szerezték meg. Lechner a megbízás elfogadása kapcsán ezt írta:

Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.

Az épület 1886-ra készült el, megformálását a korai francia reneszánsz formavilága ihlette. Az 1885-ben megrendezett országos kiállításon a kortárs francia építészek is csodálatukat fejezték ki az épületért. A földszinten működött az egykori kávéház, amelynek Lechner Ödön tervezte berendezése, falikárpitjai, faburkolatai a kortársakat is lenyűgözték. A kávéház a földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten is működött fénykorában; tulajdonosának neve aztán az egész épületre ráragadt, ezért emlegetik Drechsler-palotaként is az épületet. A kávéházban Szinyey-Merse Pál, Puccini és Mahler is vendégeskedett. Az épület 2002-ig adott otthont az Állami Balett Intézetnek, a mostani Táncművészeti Főiskola elődjének. 1997-ben magánosították, helyzete azóta is hányattatott, rendezetlen.

 

 

3 komment

Címkék: andrássy út századelő balettintézet drechsler palota máv nyugdíjintézet

Az Operaház főhomlokzata 1889-ben

2011.05.30. 09:00 tomikgb

A 19. század második felében vetődött fel először egy önálló operaház megépítésének gondolata. 1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérte Orczy Bódogot, a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy állítsa össze javaslatát a létesítendő Operaházra vonatkozóan. Orczy Bódog öt lehetséges helyszínt jelölt meg az új Operaház építésére, de ezek között még nem szerepelt az igazi, melyre végül is gazdasági okok miatt esett a választás. Az Operaház megépítéséhez végül 1873. július 25-én adta hozzájárulását Ferenc József. Ybl Miklóst a belügyminiszter 1874. április 28-án keltezett levelében bízta meg végleges tervek elkészítésével. Az Operaház nagyrészt a kor elvárásainak megfelelően lett kialakítva, de Ybl eltért az iskolapéldának tartott színháztípustól, az 1841-ben épült drezdai operaháztól, helyette a párizsi Operát vette alapul, ahol az volt a fő elv, hogy a nézőtér az annak tengelyében elhelyezett díszlépcsőn át közelíthető meg. Az Operaház épületgépészeti berendezései szintén a kor színvonalán álltak. A padláson víztározó medencéket építettek ki, az úgynevezett záporberendezés megtáplálására tűz esetén. A fűtést gőzzel és kályhák segítségével oldották meg, a nézőtérnek pedig modern szellőzőberendezést építettek. A világítást légszeszcsillárokkal kívánták megoldani. Ennek megfelelően 1881-ben a légszeszvezeték főhálózatát meg is építették az egész épületben. Az elektromos világítás is ugyanebben az időben jelent meg, és előnyeit az építőbizottság hamar felismerte, de a légszesz vezetékek már elkészültek. Az épületet teljes egészében azonban csak 1895-ben szerelték át villanyvilágításra, úgy, hogy a gázcsövekbe behúzták az elektromos vezetékeket. Ezen munkálatokat a Ganz cég végezte. Az épület végül 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

 

9 komment

Címkék: andrássy út századelő operaház

Az Igazságügyi Palota épülete 1896-ban

2011.05.29. 09:00 tomikgb

Az Igazságügyi Palota tervezésére Szilágyi Dezső igazságügy-minisztertől Hauszmann Alajos kapott megbízást 1891. november 7-én, aki 1892. június 11-én terjesztette elő tervezetét. Műleírásában római stílusúnak nevezi az épületet, melynek főhomlokzata teljes egészében - oldalain csak a talapzat és a párkányok - kőből készülnének. Az építési engedélyt Pest Város Tanácsa 1893. június 15-én adta meg, a kivitelezési munkálatok pedig már 1893. augusztusában megkezdődtek. A Hauszmannal megkötött szerződés szerint az egész épületet, de legalább az előcsarnokot, a nagy csarnokot, a lépcsőket és a dísztermet 1896. május 1-jéig köteles készen átadni, mivel többek között ez az épület is a millenniumi ünnepségek egyik helyszínéül szolgált. Az épületet végül 1896. május 1-én teljes egészében átadták. Az általánosan elterjedt megoldásoktól eltérően a főhomlokzat középrizalitját koronázó diadalszekeret nem páros számú paripa röpíti, hanem három. Hajtója a felvilágosodás géniusza, jobbjában fáklya, baljában pálma. Az épületet 1950-ben a Munkásmozgalmi Intézet kapta meg, majd 1957. áprilistól nagyobb részét a Magyar Nemzeti Galéria használta, 1973-tól pedig az egykori Igazságügyi Palota a Néprajzi Múzeumnak ad otthont.

 

7 komment

Címkék: kossuth tér századelő néprajzi múzeum igazságügyi palota

Az újjáépített Erzsébet híd terhelési próbája 1964-ben

2011.05.28. 09:00 tomikgb

A jelenlegi Erzsébet híd 1961-1964 között épült a második világháborúban elpusztított első Erzsébet híd helyére, helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor. Az újjáépítendő hídra három alternatív terv készült, a választás végül a Sávoly Pál által tervezett korszerű kábelhídra esett, amelynek vonalvezetése, nyílásbeosztása követi a régi hídét. Az 1959. október 15-i, kormányszintű döntést követően 1960 tavaszán az építési munkák a felrobbantott híd megmaradt pesti pilonjának bontásával és az alépítményi munkákkal indultak meg. A két tartókábel egy-egy kábelköteg, 61 db elemi kábelből összeállítva, amelyek párhuzamosan futnak egymással, össztömegük több, mint 1000 tonna. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Az új hidat végül 1964. november 21-én adták át ünnepélyes keretek között a forgalomnak. A hídon az utolsó villamos 1972. december 31-én haladt át, a vágányokat 1975-ben távolították el.

 Forrás: http://hampage.hu

36 komment

Címkék: 60 as évek erzsébet híd

A Józsefvárosi pályaudvar az 50-es évek végén

2011.05.27. 09:00 tomikgb

1867-ben adták át a fogalomnak a Magyar Államvasutak első pályaudvarát a budapesti Józsefvárosi pályaudvart. A kiegyezés előtt Pesten és Budán mindössze három állomás volt üzemben két vasúttársaság kezében. Az Északi Vasút pályaudvarának létesítésére vonatkozó elképzelésekről az első tudósítások 1863-ból származnak. Az állomásépület ránk maradt első alaprajza 1864-ből származik, a felvételi épület mellett az egykori üzemi épületek tervei is előkerültek. A pályaudvar rendelkezett fűtőházzal, amely 16 mozdony kiszolgálására volt alkalmas, az állomás első neve losonci indóház volt. A Keleti pályaudvar megnyitásával lezárult a Józsefvárosi pályaudvar történetének első szakasza, 1885-től a MÁV megszüntette az itteni személyforgalmat, a pályaudvar épületegyüttese hosszú évtizedeken át csak a teherforgalom igényeit szolgálta ki. Az állomás életének újabb fejezete 1936-ban kezdődött, amikor ismét megnyitotta kapuit a személyforgalom előtt. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a pályaudvar sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyforgalom pedig 2005 végén szűnt meg. Az utolsó személyvonat 2005. december 10-én 19:40-kor hagyta el az állomást, az épületek azóta kihasználatlanul állnak, állapotuk folyamatosan romlik.

Forrás: http://www.fortepan.hu

14 komment

Címkék: 50 es évek józsefvárosi pályaudvar

A Közvágóhíd épületegyüttese 1880 körül.

2011.05.26. 09:00 tomikgb

A kiegyezés évében, 1867-ben Pesten olyan elhatározás született, hogy megszüntetik az összes magánvágóhidat és helyette egy – a város felügyelete alatt álló – közvágóhidat létesítenek. A jelentős középület terveit Julius Hennicke porosz királyi mérnök készítette, ám a Duna közeli építkezés megkezdését óriási feltöltési munkálatok előzték meg. Maga az építkezés 1870 tavaszán kezdődött meg, amellyel egy időben a hatóság hozzákezdett a vasúti összeköttetés feltételeinek megteremtéséhez is. A cél ugyanis az volt, hogy az állatállományt a pesti hizlaldákból azontúl ne élve szállítsák Bécsbe, hanem itt levágva, az erre a célra épített vagonokban közvetlenül a vágóhelyről kerülhessen a bécsi vásárcsarnokokba. A Közvágóhidat végül 1872. július 27-én adták át ünnepélyes keretek között a város tisztségviselői.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő közvágóhíd

A Gellérthegyi sziklakápolna az 1930-as évek végén

2011.05.25. 09:00 tomikgb

1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, rossz hírű Szent Iván barlangot szerették volna engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templom építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezték be. 1939-től lengyel menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, akik nagy számban látogatták a Sziklakolostort. 1950-ben a kommunista rendszer felszámolta a szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvéthétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, a szerzeteseket egyetlen éjszaka alatt teherautókra rakták és elszállították. A templom bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték, az 1960-as évek elején pedig a templom bejáratát is befalazták. A rendszerváltáskor a Pálos Rend a sziklatemplomot visszakapta, újboli felszentelésére 1992. június 6-án került sor.

 

1 komment

Címkék: 30 as évek gellért hegy sziklakápolna

A millenniumi kiállítás Andrássy úti főbejárata 1896-ban

2011.05.24. 09:00 tomikgb

A képviselőház 1896. április 21-én ünnepélyes ülésen tárgyalta és fogadta el azt a törvényciket, amely az ezredéves ünnepet törvénybe iktatta. Még a törvény megalkotása előtt döntöttek arról, hogy ünnepségeket rendeznek a jubileum alkalmából. A nagyszabású kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban kizárólag magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A Révai Lexikon statisztikája szerint az állandó és időszaki kiállítók száma együttvéve 21310 volt. A kiállítás nemcsak a Városligetre korlátozódott, a városligeti területen kívül volt az állatkiállítások területe. A kiállítást 5 főkapun keresztül közelíthette meg a közönség. A - képen látható - I. számú főkaput Frommer Lajos budapesti építész tervezte. A kapuzat 60 méter hosszú és míg a középső pilonok 18 és 5 méter, addig a sarok pilonok 10 és 5 méter magasak voltak. A díszes főkapu a mai millenniumi emlékmű helyén állt, ahonnan egy diadalívszerű építmény alatt, egy hídon áthaladva lehetett a kiállítás területére jutni. Az ezredéves kiállítás megnyitóját a Sziklay testvérek - Arnold és Zsigmond - a Lumiére-gyár egyik technikusával együtt filmen is megörökítették, azonban a magyar filmkészítés ezen legkorábbi darabja sajnos azóta elveszett.

 

1 komment

Címkék: andrássy út századelő hősök tere millenniumi kiállítás

A Magyar Tudományos Akadémia székháza az 1890-es években

2011.05.23. 09:00 tomikgb

Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kivül egy magyar tudományos akadémia felállítását.  Az 1825-ös Országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál beszédének hatására Széchenyi István kért szót, aki „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét – amelyet 60 ezer forintban állapított meg - a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Széchenyi magyarul szólalt fel az Országgyűlésen, ami korábban nem volt szokás. A hagyomány azt tartja, hogy kijelentése után megkérdezték tőle: „És miből szándékozik ez alatt az év alatt élni, gróf úr?” Mire Széchenyi azt válaszolta: „Majd csak eltartanak addig a barátaim.” Az alapítást ugyan 1827-ben törvénybe iktatták, a társaság első közgyűlését azonban csak 1831. február 4-én tartotta. Ekkor 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. A társaság az Akadémia nevet 1840-ben vette fel. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére, majd két évvel később megkezdődött az építkezés. A Díszteremet Lotz Károly alkotásai, a kis üléstermet Ligeti Antal tájképei ékesítik. Az épület felavatására 1865. december 11-én került sor. Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.

 

2 komment

Címkék: századelő duna part magyar tudományos akadémia

A Margit híd pesti hídfője 1890 körül

2011.05.22. 09:00 tomikgb

Az 1870. évi X. törvénycikkben rendelték el a Margit híd építését, melynek alapján nemzetközi tervpályázatot hirdettek meg a híd megtervezésére és kivitelezésére. A beruházás műszaki és pénzügyi oldalával kapcsolatban nem merültek fel problémák, jogi téren azonban volt egy kis nehézség. A Lánchíd építésekor ugyanis a beruházó érdekeit figyelembe véve kikötötték, hogy a hídtól 1-1 magyar mérföldön (kb. 8 km) belül a Lánchíd forgalomba helyezésétől számított 90 évig nem építhető másik híd a Dunán. Ez a kötelezettség 1936-ban járt volna le, így a probléma megoldása érdekében az 1870. évi XXX. törvénycikkel a magyar állam megváltotta a Lánchidat, az új átkelőhely kijelölésében így már saját maga dönthetett. Az új hídra 1871-ben írták ki a tervpályázatot, melyre több mint harminc pályamű érkezett, a nyertes a francia Ernest Gouin lett. Az építkezés 4 éven át tartott, végül az elkészült hidat 1876. április 30-án adták át a forgalomnak. A lóvasutat 1879-ben alakították ki a hídon, amelyet 1894-ben váltott fel a villamos.

 

Szólj hozzá!

Címkék: margit híd századelő