Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza tér (1) blaha lujza ter (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A Haditengerészeti Emlékmű a 30-as évek végén

2011.06.30. 09:00 tomikgb

Az emlékművet 1937. október 10-én, ünnepélyes flottaparádé keretében avatták fel a Petőfi híd (akkor Horthy Miklós híd) budai parti pillérének északi oldalán. A 30 méter magas, vasból készült emlékmű a fiumei világítótorony kicsinyített mása volt, belül egy kis múzeummal, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeti relikviáit őrizték. A kiálló hajóorrot Horthy nevezetes hajójáról, a Novaráról mintázták. A hajóorron 7 méteres bronz szoborcsoport állt: a Támadás géniusza egy matróznak mutatja az ellenséget. A híd felrobbantásakor az emlékmű súlyosan megsérült. A háború utáni új politikai helyzetben helyreállítása szóba sem jöhetett, hisz az emlékmű annyira egybeolvadt Horthy személyével, hogy a közbeszédben csak Horthy-emlékműként emlegették. Bronz töredékeit egy ideig tárolták, majd beolvasztották, a világítótornyot pedig lebontották.

"A cs. és kir. haditengerészet és magyar hősi halottai emlékének."

 Forrás: http://www.szoborlap.hu

Szólj hozzá!

Címkék: 30 as évek petőfi híd haditengerészeti emlékmű

A víztorony és a tartálytornyok szerelése az Óbudai Gázgyárban 1913-ban

2011.06.29. 09:00 tomikgb

A városi gázellátásra Pest városa 1855-ben kötött szerződést trieszti és bécsi tőkésekből alakult részvénytársasággal. 1856-ban felépült az első gázgyár az egykori Lóvásár (ma Köztársaság) téren. Pest, Buda és Óbuda egyesítése után 1891-ben a főváros gázszolgáltatását átveszi az Általános Osztrák-Magyar Légszesz-társaság. Az első utcai gázlámpák a belváros utcáit és a Rákóczi utat világították meg. A századfordulóig több kisebb gyár látta el gázzal a várost, ezek azonban idővel meglehetősen elavultak, ezért a főváros közgyűlése 1910-ben határozatot hozott egy új, központi gázgyár építéséről. A gázgyár építésére 32 hónapot irányoztak elő. Az ünnepélyes átadásra 1914 június 13-án került sor. A gyár a maga idejében a legkorszerűbb technológiát alkalmazta, amely napi 250 ezer köbméter gáz termelését is lehetővé tette. A területen tizenegy kilométernyi vasúti pálya kapott helyet. A főváros földgázra való átállása miatt már 1980-ban be akarták zárni az üzemet, de erre csak négy évvel később, 1984 októberében került sor. Az egykori Óbudai Gázgyár területén napjainkban is több, műemléki védettséget élvező épület található.

 

4 komment

Címkék: századelő óbudai gázgyár

Tabán - Felsőhegy utca valamikor a századelőn

2011.06.28. 09:00 tomikgb

Tabán név alatt ma a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A török hódoltság alatt az őslakosság egy része elmenekült, a település azonban fejlődött: a hódítók fürdőket építettek a melegvízü forrásokra, s dzsámikat emeltek. A XVII. század végén a meggyérült magyar lakosság mellé a Duna-parthoz közeli területre németek, az Ördög-árok partjára és a Naphegy keleti lejtőjére az 1690. évi "Nagy szerb vándorlást" követően nagyobb számban szerbek települtek. Róluk kapta a városrész a Rácváros elnevezést; hajdani ittlétükre ma a Rác fürdő és egy kőkereszt utal. 1821-ben mintegy ezer házat írtak itt össze. A Tabán a XIX. század és a XX. század fordulójára szórakozóhelyekkel, éttermekkel, borozókkal telt romantikus negyeddé vált, az írók, költők, művészek kedvelt helye lett. A városrész sorsát végül a 30-as évek elején született városrendezési tervek pecsételték meg. A mai tabáni park helyén állt házsorokat - néhány épület kivételével - 1933 és 1936 között elbontották, a helyére tervezett új városrész soha nem épült fel.

 

9 komment

Címkék: századelő tabán

A Margitszigeti Víztorony az 1910-es években

2011.06.27. 09:00 tomikgb

Az 1908. évi LVIII. törvénycikk értelmében a Margitszigetet a Főváros 11 millió koronáért megvásárolta József főhercegtől. A Margitsziget már ekkor is kedvelt kiránduló és pihenőkert volt, valamint eredetileg az Országos Növénykertet is a szigetre tervezték, így a parkok, épületek fenntartása jelentős vízigényt jelentett. Ezért határozták el a margitszigeti víztorony megépítését. A torony 1911-ben épült, az akkor forradalmi újdonságnak számító vasbetonból. 1944-ben erősen megsérült, a helyreállítását 1947-ben kezdték meg, ami csak több lépcsőben sikerült. A Margitszigeten a Budapestitől függetlenül működő vízellátási rendszert 1950-ben átvette a Vízművek, a sziget kitűnő adottságait kihasználva új kutakat építettek, a többletvizet pedig a Margit-hídon keresztül bevezették a hálózatba. Ezzel a víztorony eredeti funkciója feleslegessé vált. Az épületet 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították.

 

Szólj hozzá!

Címkék: margitsziget századelő víztorony

Az Árpád híd Margitsziget - Buda közti szakasza 1966-ban

2011.06.26. 09:00 tomikgb

Az Angyalföldet Óbudával összekötő Árpád híd Budapest leghosszabb Duna-hídja. Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. Építése 1939-ben indult meg. A munkálatokat 1943-ban a II. világháború miatt félbehagyták. Az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak fel a harcok során. Az építkezést a háború után, 1948-ban folytatták. A hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve. Az 1958-ban Árpádra visszakeresztelt híd 1980–1984 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, és korszerűsítették a hídon áthaladó 1-es villamos vonalát is. Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta.

Forrás: http://www.egykor.hu

2 komment

Címkék: hajógyári sziget 60 as évek árpád híd

A Lipótmező - háttérben az egykori OPNI épületével - 1900-ban

2011.06.25. 09:00 tomikgb

Az országos elmegyógyintézet építésének gondolata először 1791-ben II. Lipót uralkodása alatt merült fel. Különböző okok miatt több évtizedig halasztották a tervek elkészítését. 1812-től a bécsi, prágai, lembergi elmeintézetek rendeletileg bezárták kapuikat a magyar betegek előtt. Az indoklásban az állt, hogy Magyarországon nem lévén tébolyda, ezért az ország ezt a jótéteményt nem viszonozhatja. 1848-ban Schwartzer Ferenc tett javaslatot a kormánynak a magyar tébolyda építése ügyében. Legalkalmasabb helyszínnek a Lipótmezőt tartotta, mely aránylag jól megközelíthető, kies fekvésû, északi szelek ellen védett és vize is bőven van. Az 1850-es években az országos intézet felállítása halaszthatatlanná vált. 22 helyszín megtekintése után Buda városa a lipótmezei telek megvásárlása mellett döntött. Az épület késői romantikus stílusú, négyszintes jellegében zárt tömböt alkot. Eredetileg 800 beteg befogadására tervezték, de csak 500 beteg számára építették meg. Helyet kaptak benne az orvosok lakásai, a személyzet szállásai, konyha, irodák, raktárak. Az épületet hatalmas park és 50 hold erdő övezte. A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit. A 2000-es évek közepén az inzézet 849 fekvőbeteg-ággyal rendelkezett, a munkatársak száma 900 körül volt. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetetet végül 139 évnyi működés után, 2007. december 31-én zárták be.

 

1 komment

Címkék: századelő opni lipótmező

A Vidámpark főbejárata a 60-as években

2011.06.24. 09:00 tomikgb

A mai Vidámpark a Vurstli és az Angol Park 1950-ben történt összevonásával és államosításával jött létre. Az Álomvasút helyére a Robogó került, amelynek barlangjában nem csontvázak ijesztgették a kiskocsik utasait, hanem a régi és az új falut mutatták be a látogatóknak, a végállomás előtt pedig Moszkva és Budapest képei voltak láthatók. 1956-ban már 65 szórakoztató játék üzemelt. Szépen alakult a látogatók száma, 1956-ban több mint 2 millió ember kereste fel a Vidámparkot. 1959 és 1960 a látogatás csúcséve volt, jól sikerült a park 10 éves fennállásának megünneplése is. Tíz év alatt a látogatók száma megnégyszereződött. A régi, nagy játékok azonban kezdtek elöregedni és ezzel együtt a látogatók is kezdtek elmaradozni. 1967-ben végül a felettes szervek döntöttek: önállósították a Vidámparkot, ami annyit jelentett, hogy a továbbiakban a saját bevételeiből kellett eltartania magát. Az 1970-es években a nagy nyereséget hozó, modern elektromos játékok tartották el a veszteséges régieket, a legnépszerűbb játék ebben az időszakban a Dodgem volt. A park 1994-ben alakult részvénytársasággá, területén napjainkban több műemlék is található, köztük az 1906-ban épült körhinta, vagy az 1922-ben átadott faszerkezetes hullámvasút.

Forrás: http://www.fortepan.hu

2 komment

Címkék: vidámpark városliget 60 as évek

Elvarázsolt Kastély az egykori Angol Parkban 1910 körül

2011.06.23. 09:00 tomikgb

A mai Vidámpark elődjének, az Angol Parknak az alapjait a Bajorországból Pestre költöző Meinhard család tette le még 1908-ban. A mai Széchényi Fürdő mögötti területen elindították a Barlangvasút ősét, a sárkányvasutat, amit az emberek imádtak, így a vállalkozás szépen hozott a konyhára. A bevételből Meinhardék további telkeket vásároltak – többek között ők vették meg Friedmann Alfrédtól az Amerikai Parkot –, ahol egymás után nyitották meg újabb és újabb szórakoztató látványosságaikat: a siklót, a hullámvasutat, az elvarázsolt kastélyt. Az első világháború alatt a park látogatottsága fokozatosan visszaesett, később a megváltozott szórakozási szokások miatt tömegek hagyták el a Városligetet, ami mind a Vurstli, mind az Angol Park számára jelentős bevételkiesést okozott. A válság egy-két tiszavirág életű fellendüléstől eltekintve egészen a II. világháború végéig tartott. A háború alatt több látványosság megsérült, de már 1945. május közepén fogadott látogatókat a park. A hangszórókból katonazene szólt, az óriáskereket már egy személlyel elindították. Ha lassan is, de beindult ez élet, aminek - ebben a formában - az 1950-ben bekövetkezett államosítás vetett véget. Ekkor jött létre a mai Vidámpark...

 

Szólj hozzá!

Címkék: vidámpark városliget századelő angol part

A Közonti Vásárcsarnok az 1900-as évek elején

2011.06.22. 09:00 tomikgb

A főváros vezetőit már az 1860-as években foglalkoztatta a vásárcsarnokok építésének gondolata. Célja az volt, hogy az egészségtelen körülmények között működő régi piacokat időjárástól védett, fedett árucsarnokok váltsák fel, ahol ellenőrizhető a forgalomba kerülő élelmiszerek minősége, az árak pedig stabilizálódnak. A főváros középítési igazgatójának, Lechner Lajosnak a javaslatára választották ki végül a Fővám téri helyszínt a Központi Vásárcsarnok felépítésére. Az épület tervezésére 1892-ben kiírt nemzetközi pályázatot Pecz Samu nyerte meg, az építkezés 1894 nyarán kezdődött. 1896. június 30-án, amikor a csarnokot már csak tíz nap választotta el az átadástól, tűz keletkezett, amely szörnyű pusztítást végzett. 1896 októberére az átmeneti nehézségek ellenére is elkészült az épület, év végére pedig a műszaki átadás is lezajlott. Eredetileg az egész tér átlátható volt, a standok csak „térbútorok" voltak a belsőben. Hátul a földszintes baromficsarnok zárta le az épületet. A felszereltség miatt a legdrágább a halas áruda és a hűtőrekesz bérlete volt. Vele azonos volt a bor- és a pálinkaárusítás helyének díja. Harmadannyiba került az alapvető élelmiszerek árudáinak bérlete. Az élő és tisztított Baromfi, a tej-tejtermék, a zöldséges, a gyümölcsös, a kenyeres helyek voltak a legolcsóbbak. Az épületben a II. világháború alatt nagy károk keletkeztek, az újjáépítés és a folyamatos változtatások miatt pedig a 60-as évekre elvesztette eredeti hangulatát. A csarnok 1991-ben életveszélyessé vált, így azt bezárták. Az új követelmények szerint megújuló vásárcsarnok rekonstrukciójára 1992-94 között került sor.

 

1 komment

Címkék: századelő fővám tér központi vásárcsarnok

Az Iparművészeti Múzeum épülete valamikor a századelőn

2011.06.21. 09:00 tomikgb

Az Iparművészeti Múzeum palotája - a magyar szecessziós építészet remekműve - 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Magyaros ornamentikával gazdagon díszített külső-belső kerámiaburkolatát és tetőzetét a világhírű pécsi Zsolnay-gyár állította elő. Az épületet a millenniumi rendezvények záróakkordjaként Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel 1896. október 25-én. A múzeum ekkor kapott először önálló épületet, bár az intézmény gyűjteményeivel együtt már 1872 óta létezett: a londoni és a bécsi után ez a világon harmadikként alapított iparművészeti múzeum.

 

1 komment

Címkék: századelő iparművészeti múzeum