Budapest Anno

A tér a nevét 1932-ben kapta. 1954 és 1961 között épült fel a környéken az első lakótelep jellegzetesen szocreál stílusban, a mai metróállomással átellenben, a Kerepesi út és Pillangó utca mentén. A csendes, kertvárosias, „peremvidéki” jellegű tér a 2-es metró végállomásának megépülésével 1970-ben vált jelentős csomóponttá és vesztette el korábbi külvárosi jellegét. Az eredetileg a Keleti pályaudvarig közlekedő Gödöllői HÉV belső végállomását áthelyezték ide. 1980. október 29-én a téren nyílt meg Magyarország első, nyugat-európai stílusban felépített üzletközpontja, a Sugár, 10 évvel később, 1990-ben pedig felépült az Ikea bútoráruház.

"Mindenekelőtt világos, hogy ami ezen a vonalon (a zsidókérdésben) német intézkedés, vagy ami német kívánságra tett kormányintézkedés volt, azt nem állhatott módomban megakadályozni, így e tekintetben passzivitásra voltam kényszerítve. Bár ilyképp a tett intézkedésekről nemcsak előzetesen nem szereztem tudomást, hanem utólag sincs mindenről tájékoztatásom, mégis az utóbbi időben olyan értesüléseket kaptam, hogy ezen a vonalon számos vonatkozásban több történt nálunk, mint maguknál a németeknél, részint pedig olyan brutális, sőt olykor embertelen módon, ahogyan maguknál a németeknél sem történtek intézkedések."

Horthy leirata Sztójayhoz. 1944. június.

A híd építését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. 1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd (ma: Szabadság híd) után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el. A híd a maga idejében műszaki bravúr volt, mivel egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán, a híd egész önsúlyát a láncok hordták. A hidat 1945 januárjában a német hadsereg felrobbantotta, jelenlegi formájában 1961 és 1964 között építették újjá.

...még a "Gomba", azaz az 1942-ben épült, azóta ipari műemlékké nyilvánított körépület nélkül. A teret egyébként 1929-ben Horthy Miklós körtérnek nevezték el, 1945-től viseli Móricz Zsigmond nevét. A tér Buda egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, hatalmas forgalmát jól jellemzi, hogy a belső Bartók Béla úton (Móricz Zsigmond körtér és Szent Gellért tér között) normális körülmények között csúcsidőben óránként és irányonként 45 darab villamos és 60 darab autóbusz halad át.

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara. A mai épület közelében eredetileg álló első állomást Pesti indóháznak nevezték, 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az új pályaudvar terveit a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A Nyugatit 1877. október 28-án adták át a forgalomnak. Ez volt Budapest első pályaudvara, amit villamosítottak, egészen pontosan 1923-ban húzták ki a felsővezetéket a vágányok fölé. Ez után, a 20-as években Budapest-Nyugati és Dunakeszi-Alag között végezték a Kandó-féle villamos mozdonyok próbafutásait.

...előtérben a 4-es-6-os villamossal. :) A sínek még az út szélén futnak, és felsővezetékek sincsenek, ebben az időben "városképvédelmi okokból" még alsóvezetékes rendszerrel építették a villamosvonalakat.

A terület a nevét Martinovics Ignác és társai itteni, 1795. május 20-i kivégzéséről kapta.  A két világháború között lovaspálya működött itt, de itt tartották a 1931-es biatorbágyi vasúti merénylet áldozatainak gyászszertartását is. Budapest II. világháborús ostroma idején ez volt az utolsó hely, ahol könnyű futár-repülőgépek le tudtak szállni, ebből kifolyólag a háború befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok tucatja hevert szanaszét a területen. Jelenlegi formáját a II. világháború után nyerte el.

 Forrás: http://www.villamosok.hu