Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A Tőzsdepalota és a Szabadság tér a századelőn

2011.05.08. 09:00 tomikgb

Az első pesti tőzsdét 1854-ben alapították a Lloyd palotában, a Roosevelt tér déli végén. Amikor ezt kinőtték, 1893-ban új palota építéséről határoztak, melyhez megvették a Szabadság-téri telket. A Tőzsdepalota építése Alpár Ignác tervei alapján 1902-ben indult, és 1907-re fejeződött be. A külföldi példákkal szemben a termek a természetes világítás érdekében az épület két végére kerültek: délre az értéktőzsde, északra az árutőzsde, mivel egyenletes megvilágítást kellett adni a nap állásától függetlenül; ezt öt 9 méter magas ablak biztosította. Az öt udvar révén minden helyiség természetes fényt kapott. A kupolaterem 15 méter átmérőjű 18,5 méter magas, az épület 145 méter hosszú. Ekkor ez Európa legnagyobb tőzsdeépülete volt. A tőzsdét 1948-ban megszüntették, helyére 1957-től a Magyar Televízió költözött, amelynek 2009-ig volt a székháza a Szabadság tér 17.

 

6 komment

Címkék: szabadság tér századelő tőzsdepalota

A Nyugati Pályaudvar a 70-es években

2011.05.07. 09:00 tomikgb

A nagykörúton UV villamosok járnak, a tér még a 80-as évekbeli átépítése előtti képét mutatja. A Skála még sehol, de az aluljáró és a felüljáró sem épült még meg. A tér utolsó nagy rekonstrukciója 1978-ban a 3-as metró építésével összefüggésben kezdődött. 1980-ra elkészült a tér alatti aluljárórendszer, a Nyugati téri (akkor: Marx téri) felüljáró építése viszont nem ment zökkenőmentesen. A hidat ugyanis a két vége felől kezdték el építeni, de amikor találkozott a két oldal, nem értek össze az elemek. A felüljárót ún. szabadszereléses eljárással építették, ahol az elemeket ragasztóanyaggal is összekötik. Ám a városvezetés sürgette a céget, ezért nem várták meg, hogy a ragasztó megkössön. Ennek az eredménye az lett, hogy kicsit szétnyíltak a betonelemek, így az egyik hídfélszakasz "lekonyult", kifli alakú lett. A hibát végül kijavították, de az ügy bíróság elé került, ahol Wellner Pétert, a felüljáró tervezőjét - annak ellenére, hogy nem ő hibázott - 8 ezer forintos büntetésre kötelezték. Wellner egyébként ma a Hídépítő Zrt. munkatársa, sok más híd mellett ő tervezte Magyarország legnagyobb hídját, a Kőröshegyi völgyhidat is.

 Forrás: http://www.hampage.hu/

29 komment

Címkék: villamos nagykörút nyugati pályaudvar 70 es évek

A közraktárak mellett álló Elevátor-ház a ferencvárosi Duna-parton az 1900-as évek elején

2011.05.06. 09:00 tomikgb

Az 1870-es évektől kezdve nagy építkézések sora kezdődött Budapesten, jelentősen átalakítva a város szerkezetét. A fejlődő gazdaság a vízi közlekedés fejlődését is magával húzta, így jöttek létre a Duna partján a hatalmas malmok és rakodók. A főváros elszórt helyein pincékben, és különféle magánraktárakban elhelyezett búza szállítása, mérlegelése, és tárolása igen nehézkes volt, így egyre sürgetőbbé vált a Budapesti Közraktárak megépítése. 1881-ben ünnepélyesen át is adták a közraktárak 4 épületét, két évvel később pedig megépült a közraktárak szomszédságában az Elevátor-ház, mely a gabonaszállító hajók rakodóállomásaként működött. A közraktárak területén az áruk szállítása, rakodása, raktározása a kor legmodernebb technikáival folyt: az Elevátor daruzta ki a beérkező hajók rakományát, melyet aztán vasúti síneken szállítottak a raktárakba. Az épület földszintjén 4 vasúti vágány haladt át. Legfeljebb 20 vagonba lehetett egyszerre rakodni a 15 méter magas silókból, melyből 290 darab állt rendelkezésre összesen 25 ezer tonna kapacitással. A Duna-parton horgonyzó uszályokból óránként 65 tonna termést tudtak kiemelni. Az elevátor a II. világháború során súlyos bombasérülést szenvedett. Az épületet végül 1948-ban lebontották, a helyén közpark létesült.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: duna part petőfi híd közraktárak elevátor

A Budai Skála a 80-as években

2011.05.05. 09:00 tomikgb

A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruházat (elterjedtebb nevén a Budai Skálát) 1976. április 3-án nyitották meg, az akkori Schönherz Zoltán utca és a Fehérvári út kereszteződésénél. 20.000 négyzetméterével ez volt akkoriban a legnagyobb hazai áruház, 9 osztályon több mint 30 részleg működött, a megnyitást követő első napon 101 pénztár és mintegy 800 dolgozó várta a vásárlók özönét. A közönség olyan újdonságokkal ismerkedett, mint a mozgólépcső, a pénztár-sorok új elrendezése, a lágy zene és a bevásárlókocsi használata. A Skála Budapest Nagyáruház 1979-ben fuzionált a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal, ezzel létrehozva a Skála-Coop Közös Vállalatot, amely a 80-as években hatalmas vállalatcsoporttá nőtte ki magát. 2007-ben az épületet lebontották, helyén ma az Allee bevásárlóközpont áll.

 Forrás: http://www.egykor.hu

4 komment

Címkék: 80 as évek fehérvári út budai skála

A Deák tér és az Anker-palota a 40-es évek végén

2011.05.04. 09:00 tomikgb

A 'Der Anker' biztosító társaság 1858-ban alakult Bécsben, első magyarországi fiókja 1864-ben nyílt meg Pesten a Deák tér 6-ban, az úgynevezett Gyertyánffy-házban. A társaság 1907-ben az Anker-udvar helyére egy új székház építését határozta el. Az Anker-palota építése 1908 októberében kezdődött meg Alpár Ignác tervei alapján. Az alapozásnál elsők között alkalmazták az ekkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezetet. A munkák 1910 áprilisáig tartottak. A közismert anekdota szerint, amikor Alpár Ignác felesége, Orth Antónia meglátta a kész épületet, így kiáltott fel: Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált maga itt? 1941-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa úgy határozott, hogy a környezetükből kirívó épületeket, a kedvezőbb városképi hatás érdekében át kell alakítani. A kiválasztott épületek között volt az Anker-palota is, az illetékeseknek főleg az épület tornyai szúrtak szemet. Még látványterv is készült arról, hogy milyen lenne az Anker-palota tornyok nélkül. Az átalakítástól végül a háború mentette meg az épületet.

 

Szólj hozzá!

Címkék: deák tér 40 es évek anker palota

A Petőfi híd és a Boráros tér a 40-es évek elején

2011.05.03. 09:00 tomikgb

A Petőfi hid építésének ötlete már 1908-ban felmerült, azonban a hidat csak 1933-ban kezdték el építeni és 1937-ben adták át a forgalomnak, akkor még Horthy Miklós híd néven. A Petőfi híd építési költségének kétharmadát álló Budapest az ehhez szükséges pénzt külön adóilleték kivetésével teremtette elő, a maradék egyharmad részt pedig az állami költségvetésből fedezték. 1945. január 14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a mai formájában 1950–52 között építették újjá, ekkor nevezték át Horthy-ról Petőfire. A híd pesti hídfőjénél található a Boráros tér, amit 1875-ig Fa térnek hívták, ekkor kapta új nevét Boráros Jánosról, aki Pest város főbírája és alpolgármestere is volt.

 Forrás: http://www.egykor.hu

2 komment

Címkék: villamos boráros tér nagykörút petőfi híd 40 es évek

A Honvéd Főparancsnokság az 1900-as évek elején

2011.05.02. 09:00 tomikgb

A Dísz tér és a Szent György tér közötti területen 1879-82 között épült fel a Honvédelmi Minisztérium új épülete Kallina Mór tevei szerint. Ő tervezte 1889-ben a minisztérium új, U-alakú épületszárnyát is, majd 1895-ben megbízták a Honvéd Főparancsnokság tervezésével. Az 1897-re befejeződött építkezés eredménye a minisztériumi palotához illeszkedő, azzal harmonizáló épülettömb. A főparancsnokság székhelye a Dísz tér felé kilenctengelyes, négyszintes homlokzattal fordult. Az épületet a II. Világháború során több súlyos bombatalálat érte. Ma már csak az alsó harmada áll amolyan háborús mementóként a Budai Várban. A háború óta a helyreállítás nem történt meg, csak állagmegóvás folyik a mai napig, a golyónyomok még mindig láthatóak az épület falán.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: századelő budai vár dísz tér honvéd főparancsnokság

süti beállítások módosítása