Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A 2-es metró visszabontott végállomás-épülete a Népstadionnál 1952-ben

2011.07.21. 09:00 tomikgb

Az első nagy teljesítményű, kelet-nyugati irányú metróvonal (a 2-es) építését és nyomvonalát az 1950 szeptember 17-én kelt minisztertanácsi határozattal döntötték el. A vonalat Népstadion és a Déli pályaudvar között 8 állomással, 7,8 km hosszúra tervezték. Az építés a tervezéssel együtt 1950 őszén nagy lendülettel kezdődött, a legintenzívebb szakaszban kb. 5000 ember dolgozott a metró építésén. A Népstadion állomásra Nyíri István készített terveket, ami alapján 1952-ben az állomás építése el is kezdődött. Az egységesnek mondott elképzelés alapján felállítandó körplasztikák, domborművek, freskók és mozaikképek "felszabadult életünk szépségét, a sport, a testnevelés (a honvédelem) gondolatköréből merített" témákat mutattak volna be. A szobrok természetesen vörös márvány keretbe lettek volna ágyazva. A nyugati kupolára a "Béke őrei" című dombormű került volna, amely a Néphadsereg életéből vett jeleneteket ábrázol. A belső lejárók pihenői fölé két 100 négyzetméteres festett műalkotást terveztek, a sínpárokat egymástól elválasztó pillérekre pedig 18 darab mozaikkép került volna. Az egész épület az épülő szocializmus nagyszerűségét lett volna hivatott megjeleníteni. A metróállomás már kb. 70%-os készültségnél tartott, amikor 1954 elején az egész metróépítkezést leállították. Ezután az épületet visszabontották, és a metróépítés második korszakában (1963-tól) a helyére épült fel az az épület, ami ma is áll a Stadionok állomás felett.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: metró 50 es évek népstadion

A Józsefvárosi pályaudvar az 50-es évek végén

2011.05.27. 09:00 tomikgb

1867-ben adták át a fogalomnak a Magyar Államvasutak első pályaudvarát a budapesti Józsefvárosi pályaudvart. A kiegyezés előtt Pesten és Budán mindössze három állomás volt üzemben két vasúttársaság kezében. Az Északi Vasút pályaudvarának létesítésére vonatkozó elképzelésekről az első tudósítások 1863-ból származnak. Az állomásépület ránk maradt első alaprajza 1864-ből származik, a felvételi épület mellett az egykori üzemi épületek tervei is előkerültek. A pályaudvar rendelkezett fűtőházzal, amely 16 mozdony kiszolgálására volt alkalmas, az állomás első neve losonci indóház volt. A Keleti pályaudvar megnyitásával lezárult a Józsefvárosi pályaudvar történetének első szakasza, 1885-től a MÁV megszüntette az itteni személyforgalmat, a pályaudvar épületegyüttese hosszú évtizedeken át csak a teherforgalom igényeit szolgálta ki. Az állomás életének újabb fejezete 1936-ban kezdődött, amikor ismét megnyitotta kapuit a személyforgalom előtt. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a pályaudvar sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyforgalom pedig 2005 végén szűnt meg. Az utolsó személyvonat 2005. december 10-én 19:40-kor hagyta el az állomást, az épületek azóta kihasználatlanul állnak, állapotuk folyamatosan romlik.

Forrás: http://www.fortepan.hu

14 komment

Címkék: 50 es évek józsefvárosi pályaudvar

A Kossuth híd 1950-ben

2011.05.21. 09:00 tomikgb

A második világháború befejeztével Budapesten nem maradt ép híd, pótlásukat visszaépítésükig kishajó-közlekedéssel és pontonhidak építésével próbálták megoldani, melyek azonban a folyó téli jégzajlása miatt nem tudták folyamatosan biztosítani a forgalmat. Az új, felállítandó híd építéséről a kormány 1945. április 19-én döntött, helyét a Kossuth tér és a Batthyány tér között jelölték ki - a nevét is innen kapta. Az első tervek még hétnyílású fahídról szóltak, ám végül egy acélszerkezetes híd megépítéséről döntöttek. Az acélszerkezetet a Csepeli Vasmű és a Győri Vagongyár készítette, a beépítést az akkor vadonatúj, 100 tonnás József Attila úszódaru végezte, amely később a roncskiemelésnél és a hidak újjáépítésnél is szolgált. A híd középső teljes hossza 355 méter, a pálya szélessége 7, a járdáké 3,35 méter volt, és 15 tonnás járművek haladhattak át rajta. Építéséhez 850 tonna vasat és 3000 köbméter fát használtak fel. Pesten a Báthory utca tengelyében egyenes felhajtó épült, Budán észak és dél felé a rakpart mentén két rámpát alakítottak ki erős ívekkel. Az elkészült hidat 1946. január 18-án adták át a forgalomnak. 10 évvel később, 1957-ben, mikor már nélkülözhetővé vált, forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották, helyét az egykori pesti és budai hídfőnél emlékkő jelöli.

 

4 komment

Címkék: parlament kossuth tér batthyány tér 50 es évek kossuth híd

A Clark Ádám tér 1954-ben

2011.05.15. 09:00 tomikgb

A téren áll a „0” kilométerkő, amely – a 8-as főút kivételével, amely Székesfehérvárról indul – a magyarországi elsőrendű főútvonalak számozásának kezdőpontja. A tér nevét 1912-ben Clark Ádám skót építészről kapta. Ő volt a Lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője, de részt vett az első köztéri szökőkút és az első pesti sétatér építésében is. Clark Budapesten telepedett le, itt is nősült, és mint a város megbecsült polgára halt meg 1866. június 25-én. Sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkerteben található.

 

2 komment

Címkék: lánchíd clark ádám tér 50 es évek

Nagygyűlés a Hősök terén 1957 május 1-én

2011.05.01. 09:00 tomikgb

Az 56-os forradalmi események után 1957 tavaszára a hatalom már kezdte biztonságban érezni magát. Az 1957 május elsejei nagygyűlés a hatalom első nagy tömegrendezvénye volt a forradalom leverése után. A Hősök terén több százezer ember várt arra, hogy a néhány hónappal korábban árulónak tartott Kádár János beszélni kezdjen. A tribünön két jelmondat volt: "Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép vezető ereje!", "Éljen a béke, éljen a békéért harcoló népek harci szövetsége!". Rákosi és Sztálin arcképe helyett a felvonulók már Kádár Jánosét és Dobi Istvánét, az Elnöki tanács elnökéét vitték. Ez a nap egyébként a Magyar Televízió hivatalos születésnapja is, innen adta az MTV az első élő közvetítését 4 kamerával, az újonnan Angliából vásárolt közvetítőkocsi segítségével. A közvetítés riporterei Kovalik Károly - a Rádió idegen nyelvű adásainak munkatársa - és Szepesi György voltak.

 

7 komment · 2 trackback

Címkék: május 1 hősök tere 50 es évek

Az úttörővasút Csillebérc állomása 1952-ben

2011.04.25. 09:00 tomikgb

A Gyermekvasút létesítésének gondolata 1947 végén került szóba először. Lehetséges helyszínként felmerült többek között a Margit-sziget, a Népliget, de még Gödöllő is. Végül 1948. február 29-én megszületett a döntés, miszerint a tervezett gyermekvasutat a budai hegyekben fogják megépíteni. A keskeny nyomtávú (760 mm) vasútvonal építése április 11-én meg is kezdődött. Az építőkkel szemben az volt az elvárás, hogy a Gyermekvasút első szakaszát már 1948 nyarán adják át a forgalomnak, ugyanis az ugyanebben az időben épített csillebérci úttörőtábort is már ezen a nyáron tervezték megnyitni. Mai fogalmaink szerint roham léptekkel építették meg a Széchenyi-hegy és Virágvölgy – tervezéskori nevén még Szent Anna kápolna, az átadáskor már Előre – állomások közötti, 3 km hosszúságú első építési szakaszt. Megnyitására 1948. augusztus 1-én vasárnap, látványos ünnepség keretében került sor. Az építkezés megkezdése után már szinte egységesen és kizárólagosan az Úttörővasút megnevezést használták. A második szakaszt 1949. június 24-én, a Hűvösvölgyig tartó teljes vonalat pedig 1950. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. Az Úttörővasútra un.  problémás gyerekek nem kerülhettek. Csak jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. A 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbséggel rendelkező vonal ma is üzemel, Széchenyi-hegyi Gyermekvasút néven.

 Forrás: http://www.egykor.hu

Szólj hozzá!

Címkék: úttörővasút 50 es évek csillebérc

A Vérmező és a Déli Pályaudvar 1953-ban

2011.04.11. 09:00 tomikgb

A terület a nevét Martinovics Ignác és társai itteni, 1795. május 20-i kivégzéséről kapta.  A két világháború között lovaspálya működött itt, de itt tartották a 1931-es biatorbágyi vasúti merénylet áldozatainak gyászszertartását is. Budapest II. világháborús ostroma idején ez volt az utolsó hely, ahol könnyű futár-repülőgépek le tudtak szállni, ebből kifolyólag a háború befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok tucatja hevert szanaszét a területen. Jelenlegi formáját a II. világháború után nyerte el.

 Forrás: http://www.villamosok.hu

Szólj hozzá!

Címkék: déli pályaudvar vérmező 50 es évek

A Batthyány tér az 1950-es évek elején

2011.04.10. 09:00 tomikgb

A tér szintjét a Duna-part rendezés során (1872) árvízvédelmi okokból feltöltötték, így a régi épületek bejárataihoz ma már néhány lépcsőfokon jutunk csak le. 1905-ben gróf Batthyány Lajosnak, az 1848. évi első felelős magyar kormány miniszterelnökének tiszteletére Batthyány térnek nevezték el. A második világháború után, egészen 1960-ig a téren volt a főváros két felét összekötő Kossuth-híd egyik hídfője, helyét ma a Duna-parton emléktábla jelöli. A híd miatt a téren villamosvégállomást is kialakítottak. A második világháborúban, illetve az építkezés során megsérült épületeit is csak a metró 1972. évi átadását követően kezdték rendbehozni. Ekkor a tér közepére üvegépületet emeltek, amely a Duna alatt áthaladó metró állomásához és a Szentendrei HÉV végállomásához vezet. Ezekkel, villamos- és buszmegállóival, végállomásaival együtt a tér ma is a város egyik fontos közlekedési csomópontja.

 Forrás: http://www.villamosok.hu

Szólj hozzá!

Címkék: batthyány tér 50 es évek kossuth híd