Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza tér (1) blaha lujza ter (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

Az Astoria aluljáró építése a 60-as évek végén

2011.07.22. 09:00 tomikgb

1963-ban elkészült Budapest 20 éves közlekedésfejlesztési koncepciója. E program nyomán jött létre az egységes közlekedési hálózat, amelynek gerince a metró. Még ebben az évben felépült a főváros legelső aluljárója az Astoriánál, ahova eredetileg egyébként nem terveztek metrómegállót. 1949-50-ben ugyanis minden megállóhoz önálló felszíni építményt terveztek, aluljáróba kivezetés nélkül. 1960 után azonban már úgy gondolkodtak, hogy ahol metró épül, ott a párhuzamos felszíni villamosok megszűnnek, ez viszont sűrűbb megálló kiosztást tett szükségessé. Így került be az állomások közé az Astoria. De nem csak az Astoria volt utólag beiktatott megálló. 1963-ban döntöttek a vonal Fehér útig (Örs vezér tere) történő meghosszabbításról, a Pillangó utcai megállóhely pedig csak 1966-ban került be az állomások közé. A forgalom az első szakaszon, a Fehér út és a Deák Ferenc tér között 1970. április 3-án, a teljes vonalszakaszon pedig 1972. december 23-án indult meg.

 

1 komment

Címkék: metró astoria 60 as évek kiskörút

Az Árpád híd Margitsziget - Buda közti szakasza 1966-ban

2011.06.26. 09:00 tomikgb

Az Angyalföldet Óbudával összekötő Árpád híd Budapest leghosszabb Duna-hídja. Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. Építése 1939-ben indult meg. A munkálatokat 1943-ban a II. világháború miatt félbehagyták. Az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak fel a harcok során. Az építkezést a háború után, 1948-ban folytatták. A hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve. Az 1958-ban Árpádra visszakeresztelt híd 1980–1984 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, és korszerűsítették a hídon áthaladó 1-es villamos vonalát is. Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta.

Forrás: http://www.egykor.hu

2 komment

Címkék: hajógyári sziget 60 as évek árpád híd

A Vidámpark főbejárata a 60-as években

2011.06.24. 09:00 tomikgb

A mai Vidámpark a Vurstli és az Angol Park 1950-ben történt összevonásával és államosításával jött létre. Az Álomvasút helyére a Robogó került, amelynek barlangjában nem csontvázak ijesztgették a kiskocsik utasait, hanem a régi és az új falut mutatták be a látogatóknak, a végállomás előtt pedig Moszkva és Budapest képei voltak láthatók. 1956-ban már 65 szórakoztató játék üzemelt. Szépen alakult a látogatók száma, 1956-ban több mint 2 millió ember kereste fel a Vidámparkot. 1959 és 1960 a látogatás csúcséve volt, jól sikerült a park 10 éves fennállásának megünneplése is. Tíz év alatt a látogatók száma megnégyszereződött. A régi, nagy játékok azonban kezdtek elöregedni és ezzel együtt a látogatók is kezdtek elmaradozni. 1967-ben végül a felettes szervek döntöttek: önállósították a Vidámparkot, ami annyit jelentett, hogy a továbbiakban a saját bevételeiből kellett eltartania magát. Az 1970-es években a nagy nyereséget hozó, modern elektromos játékok tartották el a veszteséges régieket, a legnépszerűbb játék ebben az időszakban a Dodgem volt. A park 1994-ben alakult részvénytársasággá, területén napjainkban több műemlék is található, köztük az 1906-ban épült körhinta, vagy az 1922-ben átadott faszerkezetes hullámvasút.

Forrás: http://www.fortepan.hu

2 komment

Címkék: vidámpark városliget 60 as évek

Az újjáépített Erzsébet híd terhelési próbája 1964-ben

2011.05.28. 09:00 tomikgb

A jelenlegi Erzsébet híd 1961-1964 között épült a második világháborúban elpusztított első Erzsébet híd helyére, helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor. Az újjáépítendő hídra három alternatív terv készült, a választás végül a Sávoly Pál által tervezett korszerű kábelhídra esett, amelynek vonalvezetése, nyílásbeosztása követi a régi hídét. Az 1959. október 15-i, kormányszintű döntést követően 1960 tavaszán az építési munkák a felrobbantott híd megmaradt pesti pilonjának bontásával és az alépítményi munkákkal indultak meg. A két tartókábel egy-egy kábelköteg, 61 db elemi kábelből összeállítva, amelyek párhuzamosan futnak egymással, össztömegük több, mint 1000 tonna. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Az új hidat végül 1964. november 21-én adták át ünnepélyes keretek között a forgalomnak. A hídon az utolsó villamos 1972. december 31-én haladt át, a vágányokat 1975-ben távolították el.

 Forrás: http://hampage.hu

36 komment

Címkék: 60 as évek erzsébet híd

A Népstadion a 60-as években

2011.05.16. 09:00 tomikgb

1911-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Budapesten rendezte háromnapos ülését. Coubertin báró a magyar fővárosnak ígérte az 1920-as olimpiát, a rendezéshez minden feltétel adott volt, egyet kivéve: nem volt stadionunk. Nem sokkal ezután el is készültek a stadiontervek több lehetséges helyszínt megjelölve, de a stadion végül sehol nem épült meg, és az olimpiáról is lemaradunk. A stadion építése ez után jó időre parkolópályára került. Végül 1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe. Az építkezés – végleges tervek nélkül – 1948. július 13-án kezdődött el a Stadionépítő Vállalat kivitelezésében. A munka azonban keservesen lassan haladt. A sorozatos csúszások miatt – hogy tartani lehessen a kitűzött határidőt – Farkas Mihály honvédelmi miniszter 1953-ban ezer katonát rendelt ki az építkezésre, így a korszak presztízsberuházása határidőre (1953. augusztus 20.) elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval. A tervezett százezres tribün sosem valósult meg. A Népstadion 2002-től a legendás magyar labdarúgó, Puskás Ferenc nevét viseli.

Forrás: http://mek.oszk.hu

1 komment

Címkék: puskás ferenc 60 as évek népstadion

A Déli Pályaudvar ideiglenes üvegcsarnoka 1962 és 1973 között.

2011.04.29. 09:00 tomikgb

Az 1940-es évek végének vasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföldi pályaudvarra történő kitelepítése is. 1962-ben új üveg csarnokot emeltek a vágányok végén, ideiglenes perontetővel. Ezt a konstrukciót váltotta le a 70-es évek elején - a kettes metró megnyitásakor - a Kővári György által tervezett, ma is álló épületegyüttes. A Budapest-Kelenföld és a Déli Pályaudvar közötti vasúti pályaszakaszt a Gellért-hegy alatt húzódó alagút szűkössége miatt csak az 1980-as évek elején villamosították. (A villamos szerelvények ugyanis a "normálisnál" magasabb űrszelvényt igényelnek, de erre 1861-ben még nem gondoltak...)

 

3 komment

Címkék: déli pályaudvar 60 as évek

A Blaha Lujza tér és a régi Nemzeti Színház a 60-as évek elején

2011.04.23. 09:00 tomikgb

A Pesti Magyar Színházat 1837. augusztus 22-én nyitották meg a Kerepesi úton. Az állami tulajdonba került intézmény 1840-ben vette fel a Nemzeti Színház nevet.  1893-ban úgy határoztak, hogy új, korszerű Nemzeti Színházat építenek, amely a korszak követelményeinek maradéktalanul megfelel. 1908-ban az intézmény "átmenetileg" a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe költözött. 1913-ban megkezdődött a Kerepesi úti Nemzeti Színház bontása és felújítása, de az I. világháború miatt a fejlesztések, építkezések leálltak. A Blaha Lujza téri épület lebontásáról 1963-ban döntöttek, mivel az épület állapota jelentősen leromlott, valamint a tervezett metrónak is útjában állt. A színház 1964-ig működött a Blaha Lujza téren. Az épületet 46 évvel ezelőtt ezen a napon, 1965. április 23-án robbantották fel.

 

7 komment

Címkék: villamos 60 as évek nemzeti színház nagykörút blaha lujza ter

Margit Híd Budai Hídfő - HÉV végállomás a 60-as években

2011.04.22. 09:00 tomikgb

1895-től a Szentendrei HÉV már az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Bem József térig (akkor: Pálffy tér) közlekedett. A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a HÉV új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A vonatok a 70-es évek elejéig idáig jártak, a 2-es mertó építésekor süllyesztették a vonalat a föld alá, és vitték el a Batthyány térig.

 

3 komment

Címkék: hév margit híd 60 as évek

Az Örs Vezér tere a 60-as években

2011.04.17. 09:00 tomikgb

A tér a nevét 1932-ben kapta. 1954 és 1961 között épült fel a környéken az első lakótelep jellegzetesen szocreál stílusban, a mai metróállomással átellenben, a Kerepesi út és Pillangó utca mentén. A csendes, kertvárosias, „peremvidéki” jellegű tér a 2-es metró végállomásának megépülésével 1970-ben vált jelentős csomóponttá és vesztette el korábbi külvárosi jellegét. Az eredetileg a Keleti pályaudvarig közlekedő Gödöllői HÉV belső végállomását áthelyezték ide. 1980. október 29-én a téren nyílt meg Magyarország első, nyugat-európai stílusban felépített üzletközpontja, a Sugár, 10 évvel később, 1990-ben pedig felépült az Ikea bútoráruház.

 

39 komment

Címkék: villamos 60 as évek örs vezér tere