Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza tér (1) blaha lujza ter (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pécsi stúdió (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

Hirdetés


Metrószerelvény indul az Örs Vezér teréről a 70-es évek közepén.

2011.07.20. 09:00 tomikgb

A tervek szerint a kettes metró a Népstadion és a Déli pályaudvar állomás között közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani a gödöllői HÉV-vel, amelynek nyomai a mai napig láthatók, ezért van 4 vágány az állomáson. Végül a végállomás az Örs Vezér terére került. A teljes vonalat 1972.december 23-án adták át a forgalomnak.

 Forrás: http://www.metros.hu

1 komment

Címkék: metró örs vezér tere 70 es évek

Az Budai "Ifipark" bejárata a 70-es években

2011.07.07. 09:00 tomikgb

1961. augusztus 20-án, minden különösebb reklám nélkül nyitott meg a Várkert Bazárban Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nem csak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000-2500 fiatal várakozott hosszú tömött sorokban a bejutásra, hogy meghallgathassa a kor legendás előadóit. Miután kialakultak és egyértelművé váltak a parkba lépés szabályai, kialakult a szabályokat betartók, betartatók és a szabályokat áthágók köre is. Voltak ugyanis, akik az elvárt normáknak, jólneveltségnek nem tudtak és nem is akartak megfelelni. Rajnák, a "legendás" Rajnák igazgató - aki az 50-es évek derekán még elsőosztályú birkózó volt - ugyanis smasszercsapatával minden nyitáskor ott állt a kapuban és a belépni akarók alapos szemrevételezése után döntött arról, hogy az illető ruházata, külleme, hajviselete megfelel-e a kívánatosnak. A farmer, a hosszú haj, de még a sárfoltos szövetnadrág is elegendő ok volt a belépni szándékozók elküldésére. A 60-as évek végén, 1968-69-ben voltak legtöbben a koncerteken. 1968-ban egy Omega koncerten 7125, egy Illés koncerten 3640, egy Metró koncerten 2330 jegy kelt el. A 70-es évek második felében, ha megváltozott külsőségek és igények közepette is, de ismét fellendült a park. 1978-ban robbant be a parkban a Piramis, a Korál, a P. Mobil, a Beatrice, a Color és a Tűzkerék. 1979-ben a Hobo Blues Band, az Edda, a Karthago és a Dinamit. 1980. május 27-én egy Edda koncert alkalmával a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. Ekkor a parkot két hónapra be is zárták, s ez az esemény már előre vetítette a létesítmény sorsát. A legendás, egy egész generációnak közös élményt adó Ifipark végül 1984-ben zárta be végleg a kapuit.

 

1 komment

Címkék: ifipark 70 es évek várkert bazár

Osztapenko kapitány szobra az M1-M7 autópálya bevezető szakaszánál 1973-ban

2011.06.08. 09:00 tomikgb

Osztapenko szobra évtizedeken át jelképezte Budapest nyugati kapuját. A szocializmus évtizedei alatt ő volt a szovjet humanizmust eltaposó náci barbarizmus ikonná magasztosult áldozata. A hivatalos történetírás szerint a Budapestet körbezáró szovjet csapatok parlamentereként a követjogot nem tisztelő német csapatok géppuskatüzében halt meg. A történet alapja igaz, Osztapenko százados Malinovszkij marsall üzenetét vitte a körbezárt magyar főváros német katonai parancsnokságára. A szovjet parancsnok üzenetében megadásra szólította fel a védőket, ezt azonban a németek visszautasították, Hitlertől ugyanis azt a parancsot kapták, hogy az utolsó emberig ki kell tartani. Osztapenko a válasszal a saját vonalak felé indult, s ma már bizonyított, hogy nem a németek lőtték le, hanem aknára futott dzsipjében halt szörnyet. Szobrát 1951-ben avatták fel, a rendszerváltás után nem sokkal pedig eltávolították, jelenleg a budapesti szoborparkban található.

Forrás: http://www.fortepan.hu

10 komment

Címkék: 70 es évek osztapenko

A Libegő alsó végállomása a 70-es években

2011.05.20. 09:00 tomikgb

1933-ban ifj. Hantos István mérnök állt elő az ötlettel, hogy függővasutat szeretne építeni Zugligetből a János-hegyre. Részletes tervére megkapta az előmunkálati engedélyt, de csak az előkészületek történtek meg. Az 1940-es évek elején a Fővárosi Villamos Vasút Vállalat karolta fel az elképzelést, és újra terveket készíttetett, a megépülést azonban a II. világháború kitörése megakadályozta. 1967-ben fordulat állt be az évtizedek óta húzódó tervezésben. Budapest XII. Kerületi Tanácsa határozatot hozott, hogy 1968-ban egy kötélpályavasút építési munkálatait el kell kezdeni. Az építkezés 1969. március 24-én meg is kezdődött. A kötélpálya ellenzői már a kezdetektől leginkább a kötelet támadták. Az egyköteles változatú pályánál a leglényegesebb biztonsági kérdést éppen a kötél megbízhatósága vetette fel. A kötelet érő, előre nem látható, lökésszerű igénybevételek a normális terhelésnek akár a kétszeresét is kitehetik, ezért a kötelet 8-10-szeres biztonsággal tervezték. A drótkötelet és a függőszékeket osztrák importból szerezték be. Az első osztrák kötél 9 év alatt összesen 20 métert nyúlt, 4 alkalommal kellett rövidíteni. A Zugligeti Libegőt végül 1970. augusztus 17-én nyitották meg, akkor 5 forint volt az egyirányú jegy és 7 forint egy oda-vissza jegy. A pálya hossza 1040 méter, a felső és az alsó állomás között a szintkülönbség 262 méter. A Libegő menetideje 12 perc, a kötélpályát jelenleg a BKV üzemelteti.

Forrás: http://www.fortepan.hu

Szólj hozzá!

Címkék: bkv libegő 70 es évek

A Nyugati Pályaudvar a 70-es években

2011.05.07. 09:00 tomikgb

A nagykörúton UV villamosok járnak, a tér még a 80-as évekbeli átépítése előtti képét mutatja. A Skála még sehol, de az aluljáró és a felüljáró sem épült még meg. A tér utolsó nagy rekonstrukciója 1978-ban a 3-as metró építésével összefüggésben kezdődött. 1980-ra elkészült a tér alatti aluljárórendszer, a Nyugati téri (akkor: Marx téri) felüljáró építése viszont nem ment zökkenőmentesen. A hidat ugyanis a két vége felől kezdték el építeni, de amikor találkozott a két oldal, nem értek össze az elemek. A felüljárót ún. szabadszereléses eljárással építették, ahol az elemeket ragasztóanyaggal is összekötik. Ám a városvezetés sürgette a céget, ezért nem várták meg, hogy a ragasztó megkössön. Ennek az eredménye az lett, hogy kicsit szétnyíltak a betonelemek, így az egyik hídfélszakasz "lekonyult", kifli alakú lett. A hibát végül kijavították, de az ügy bíróság elé került, ahol Wellner Pétert, a felüljáró tervezőjét - annak ellenére, hogy nem ő hibázott - 8 ezer forintos büntetésre kötelezték. Wellner egyébként ma a Hídépítő Zrt. munkatársa, sok más híd mellett ő tervezte Magyarország legnagyobb hídját, a Kőröshegyi völgyhidat is.

 Forrás: http://www.hampage.hu/

29 komment

Címkék: villamos nagykörút nyugati pályaudvar 70 es évek

Épül a békásmegyeri lakótelep a 70-es évek végén

2011.04.30. 09:00 tomikgb

Békásmegyer már az ókorban is lakott hely volt, az első írásos említés, amely a falu történetéhez kapcsolódik 1368-ra datálható. Az 1580–81-es török adólisták nem kevesebb, mint 35 adófizető házról tanúskodnak. A XVII. század második felére a helység teljesen megsemmisült, az 1690–95 közötti népszámlálások meg sem említik Békásmegyert. 1740 körül kezdődik meg e terület német telepesekkel történő benépesítése. Békásmegyert - további hét várossal és tizenöt községgel egyetemben - 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. Szűkebb hazámat, a békásmegyeri lakótelepet 1971-ben kezdték el építeni, és 1983-ra készült el teljesen. A HÉV-állomást is csak 1981-ben adták át a forgalomnak. Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket. Ma a lakótelepen nagyjából 35-40 ezer ember él, élünk.

Forrás: http://www.obuda.hu

34 komment · 1 trackback

Címkék: hév békásmegyer 70 es évek

A Kálvin tér a 70-es évek elején

2011.04.24. 09:00 tomikgb

A Kálvin tér annak idején az első (Újpestre menő) lóvasút belső végállomása volt, később a Budapesti Villamos Vasút első villamosjárata (Egyetem tér-Orczy tér) is itt haladt át. Innen indul Budapest leghosszabb útja, az Üllői út. A Pestről ismert első fénykép is a Kálvin térről (akkor: Széna Tér), a tér és a Kecskeméti utca sarkáról, a korábbi kecskeméti kapu helyéről készült egyes források szerint 1844-ben, mások szerint 1852-ben. A tér egykor jelentős villamoscsomópont volt, öt különböző irányba indultak ki a vonalak. Mára csak a kiskörúti vonal maradt, a többit 1953-ban az akkori 74-es trolibusz és az 1977-ben átadott 3-as metró váltotta ki.

Forrás: http://www.villamosok.hu

6 komment

Címkék: villamos kálvin tér 70 es évek

A Filatorigátnál található teherpályaudvar és HÉV megálló a 70-es években

2011.04.21. 09:00 tomikgb

A Szentendrei HÉV Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása üzemének első éveiben az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt. A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg. Az 1980-as évek elején a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. A nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet. Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi-, illetve teherpályaudvarként szolgált egészen az 1990-es években történt megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.

 

14 komment

Címkék: hév 70 es évek filatori gát