Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza tér (1) blaha lujza ter (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A József nádor tér a 19. század végén

2011.07.19. 09:00 tomikgb

Az uralkodó I. Ferenc - a nádor testvére - 1795-ben nevezte ki a főherceget Magyarország helytartójává, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy az ország boldogulását elősegítse és szolgálja. A magyarsághoz erős kötődés fűzte - az 1805-ös országgyűlésen a következő kijelentést tette: "az én ereimben is Árpád vére forr." Tevékenységét azonban nem övezte osztatlan dicséret, az udvar rebellisnek tartotta, hűtlenséggel vádolta, a magyar rendek pedig az 1811-12. évi országgyűlés után fordultak el tőle, ahol nem tudta megakadályozni, hogy Bécs bevezesse a rendeleti úton történő kormányzást. Nádorként folyamatosan azon munkálkodott, hogy visszatérjenek az alkotmányos keretek között történő politizáláshoz, s neki köszönhetően ez 1825-ben meg is történt. József nádor felkarolta a Magyar Tudós Társaság alapításának gondolatát, tízezer forinttal támogatta annak életre hívását. 1826-ban Pesten megalapította a Vakok Intézetét, mely az ő védnöksége alatt állt. Hatékonyan felkarolta az első magyar vasút megépítésének gondolatát (1827) és a Pesti Kereskedelmi Bank felállítását (1832). Bécs nem nézte jó szemmel a magyarság támogatására irányuló tevékenységét. 1847. január 13-án, nádorrá választásának 51. évfordulóján, súlyos betegség után halt meg, testét a Budavári Királyi Palota Nádori Kriptájában helyezték örök nyugalomra, ami azonban nem adatott meg neki. Az 1970-es években, amikor az 1945 óta romos állapotú budai királyi palota felújítása elkezdődött, a nádori kriptát a sírokkal együtt ismeretlenek több alkalommal, rendszeresen visszajárva, módszeresen megrongálták és kifosztották, nyilvánvalóan az őrszemélyzet tudtával és közreműködésével. József nádor szobrát a kiegyezés után, 1869-ben állították fel Pesten.

 

Szólj hozzá!

Címkék: józsef nádor tér századelő