Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A Vígszínház 1896-ban

2011.07.16. 09:00 tomikgb

A századfordulón Budapest szinte évek alatt vált világvárossá, s dinamikusan fejlődő polgársága egy saját ízlésének és igényeinek megfelelő színházat akart. 1894-ben megalakult a Magyar Vígszínház Rt, melyben az arisztokrácia neves képviselői foglaltak helyet. Ők teremtették elő az építkezés anyagi részét, és ők bízták meg a tervezéssel a bécsi Fellner és Helmer irodát, akinek a nevéhez nem kevesebb, mint 47 európai színház építése fűződik. A terület, ahová a színházat tervezték, ekkor még külvárosi, mocsaras terület volt. Az impozáns épületet 1896-ban, egy év alatt építették fel, a színházat pedig 1896 május 1-én nyitották meg ünnepélyes keretek között Jókai Mór külön erre az alkalomra írt darabjával. Az első világháború után az addig nyereséges színház gazdasági helyzete megingott, ezért a tulajdonos Faludi Gábor a 25 éves jubileum előtt eladta a színházat egy amerikai üzletembernek. A bejelentés nagy botrányt kavart. Az új tulajdonos megszüntette az állandó társulatot, visszahozta azt a régi szabályt, mely szerint a színész köteles gondoskodni a fellépő ruhájáról, és az írói tiszteletdíjakat is megnyirbálta. Az 1925 és 1940 közötti másfél évtizedben egyébként több, mint két tudat színház ment tönkre. 1945 január 16-án bombatalálat érte a színház épületét. 1948 május 9-én bejelentették a színház csődjét. Egy év múlva a működésük befejeződött, a színházat államosították. Az épületet 1951 augusztusára újjáépítették, a zárt páholyfülkéket - mint a polgári gőg jelét - eltávolították, a kupolára pedig kikerült a vörös csillag. A színház Sztálin elvtárs 70. születésnapján, ünnepi díszelőadással nyílt meg újra a Magyar Néphadsereg Színháza néven. A Vígszínház eredeti nevét 1961-ben kapta vissza. Legutolsó átfogó felújítására a 90-es évek elején került sor.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő vígszínház nagykörút

A New York-palota a 20. század elején

2011.06.01. 09:00 tomikgb

A palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A kávéház bejáratnál szökőkút várta a vendégeket, a termekben velencei csillárok függtek, a karzatra vezető lépcsőt bronzszobrok díszítették. A cigány- és katonamuzsikát adó zenés kávéházat eredetileg előkelő, tehetős vendégeknek nyitotta a tulajdonos Steuer Sándor, de csakhamar a főváros legnépszerűbb találkozóhelye lett. Korabeli pesti anekdota szerint a megnyitó napján pesti bohémek a Dunába dobták a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva legyen. Irodalmi kávéházi rangját azonban csak akkor nyerte el, amikor 1900-ban Harsányi Adolf és fivére vette át a New York vezetését. Hamarosan kialakultak az irodalmi és művészi asztaltársaságok, 1908-tól néhány évig itt szerkesztették a Nyugat című folyóiratot, de itt indította el és szerkesztette Korda Sándor az első magyar moziújságot, a Pesti Mozit is. 1913-ban a Harsányi fivérek átadták a kávéházat új bérlőknek, de az többször is gazdát cserélt, és az első világháborút követően irodalmi rangja is megkopott. 1920-ban Tarján Vilmos vette át az üzemeltetést, akinek vezetése alatt a kávéház a fővárosi éjszakai élet egyik központjává vált. A helyiséget még fényűzőbbé alakíttatta, a melegkonyhás bárba csak estélyiben volt szabad a belépés. Az intézmény 1947-ben bezárta kapuit, és ugyan 1954-ben Hungária étterem néven újra megnyitotta ajtait a vendégek előtt, de a New York kávéház századfordulós fénykora már nem tért vissza. Az épületben jelenleg luxusszálloda működik.

 

1 komment

Címkék: századelő nagykörút new york palota

A Nyugati Pályaudvar a 70-es években

2011.05.07. 09:00 tomikgb

A nagykörúton UV villamosok járnak, a tér még a 80-as évekbeli átépítése előtti képét mutatja. A Skála még sehol, de az aluljáró és a felüljáró sem épült még meg. A tér utolsó nagy rekonstrukciója 1978-ban a 3-as metró építésével összefüggésben kezdődött. 1980-ra elkészült a tér alatti aluljárórendszer, a Nyugati téri (akkor: Marx téri) felüljáró építése viszont nem ment zökkenőmentesen. A hidat ugyanis a két vége felől kezdték el építeni, de amikor találkozott a két oldal, nem értek össze az elemek. A felüljárót ún. szabadszereléses eljárással építették, ahol az elemeket ragasztóanyaggal is összekötik. Ám a városvezetés sürgette a céget, ezért nem várták meg, hogy a ragasztó megkössön. Ennek az eredménye az lett, hogy kicsit szétnyíltak a betonelemek, így az egyik hídfélszakasz "lekonyult", kifli alakú lett. A hibát végül kijavították, de az ügy bíróság elé került, ahol Wellner Pétert, a felüljáró tervezőjét - annak ellenére, hogy nem ő hibázott - 8 ezer forintos büntetésre kötelezték. Wellner egyébként ma a Hídépítő Zrt. munkatársa, sok más híd mellett ő tervezte Magyarország legnagyobb hídját, a Kőröshegyi völgyhidat is.

 Forrás: http://www.hampage.hu/

29 komment

Címkék: villamos nagykörút nyugati pályaudvar 70 es évek

A Petőfi híd és a Boráros tér a 40-es évek elején

2011.05.03. 09:00 tomikgb

A Petőfi hid építésének ötlete már 1908-ban felmerült, azonban a hidat csak 1933-ban kezdték el építeni és 1937-ben adták át a forgalomnak, akkor még Horthy Miklós híd néven. A Petőfi híd építési költségének kétharmadát álló Budapest az ehhez szükséges pénzt külön adóilleték kivetésével teremtette elő, a maradék egyharmad részt pedig az állami költségvetésből fedezték. 1945. január 14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a mai formájában 1950–52 között építették újjá, ekkor nevezték át Horthy-ról Petőfire. A híd pesti hídfőjénél található a Boráros tér, amit 1875-ig Fa térnek hívták, ekkor kapta új nevét Boráros Jánosról, aki Pest város főbírája és alpolgármestere is volt.

 Forrás: http://www.egykor.hu

2 komment

Címkék: villamos boráros tér nagykörút petőfi híd 40 es évek

A Mária Terézia laktanya az Üllői út és a Nagykörút sarkán valamikor a századelőn

2011.04.26. 09:00 tomikgb

A hazai kaszárnyaépítészet egyik legjelentősebb alkotásaként tartják számon az 1848-ban átadott Mária Terézia gyalogsági laktanyát. Neve az elmúlt másfél évszázadban többször változott, Kilián György laktanyaként „vonult nyugdíjba”, és 1959 óta polgári célokra használják. Az 1830-as évek végén a bécsi udvar nagyszámú katonaság telepítését határozta el a magyar fővárosba, amit az 1839–40-es pozsonyi országgyűlésen megszavaztak. Ekkor döntöttek többek között a katonaság számának növeléséről, a katonai élelmezés és a beszállítások rendezésének ügyéről, és az addig erre a célra bérelt polgári házak helyett egy megfelelő méretű kaszárnyaépület megépítéséről is. Az épületet Hild József tervezte, 3 év építés után 1848-ban adták át. A laktanya központi szerepet töltött be az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, amikor a legfontosabb fővárosi helyszínek egyikeként, gyakorlatilag a fegyveres ellenállás szimbólumává vált.

 

Szólj hozzá!

Címkék: villamos századelő nagykörút mária terézia laktanya

A Blaha Lujza tér és a régi Nemzeti Színház a 60-as évek elején

2011.04.23. 09:00 tomikgb

A Pesti Magyar Színházat 1837. augusztus 22-én nyitották meg a Kerepesi úton. Az állami tulajdonba került intézmény 1840-ben vette fel a Nemzeti Színház nevet.  1893-ban úgy határoztak, hogy új, korszerű Nemzeti Színházat építenek, amely a korszak követelményeinek maradéktalanul megfelel. 1908-ban az intézmény "átmenetileg" a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe költözött. 1913-ban megkezdődött a Kerepesi úti Nemzeti Színház bontása és felújítása, de az I. világháború miatt a fejlesztések, építkezések leálltak. A Blaha Lujza téri épület lebontásáról 1963-ban döntöttek, mivel az épület állapota jelentősen leromlott, valamint a tervezett metrónak is útjában állt. A színház 1964-ig működött a Blaha Lujza téren. Az épületet 46 évvel ezelőtt ezen a napon, 1965. április 23-án robbantották fel.

 

7 komment

Címkék: villamos 60 as évek nemzeti színház nagykörút blaha lujza ter

A Nyugati Pályaudvar 1896-ban

2011.04.13. 09:00 tomikgb

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara. A mai épület közelében eredetileg álló első állomást Pesti indóháznak nevezték, 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az új pályaudvar terveit a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A Nyugatit 1877. október 28-án adták át a forgalomnak. Ez volt Budapest első pályaudvara, amit villamosítottak, egészen pontosan 1923-ban húzták ki a felsővezetéket a vágányok fölé. Ez után, a 20-as években Budapest-Nyugati és Dunakeszi-Alag között végezték a Kandó-féle villamos mozdonyok próbafutásait.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő nagykörút nyugati pályaudvar

A Nagykörút valamikor a századelőn...

2011.04.12. 09:00 tomikgb

...előtérben a 4-es-6-os villamossal. :) A sínek még az út szélén futnak, és felsővezetékek sincsenek, ebben az időben "városképvédelmi okokból" még alsóvezetékes rendszerrel építették a villamosvonalakat.

 

Szólj hozzá!

Címkék: villamos századelő nagykörút