Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

Vége

2011.09.08. 15:38 tomikgb

Kedves Budapest Anno rajongók!

Eljött a szomorú nap, az utolsó post. Időhiány miatt a megszokott formában a Budapest Anno története véget ér. Áprilistól augusztusig 107 kép, 107 történet segítségével körbejártuk a századforduló Budapestjét, persze sok kitekintéssel a 20. század későbbi időszakaira. A teljesség igénye nélkül végigjártuk az Andrássy utat, kinéztünk a Városligetbe, megnéztük a Főváros pályaudvarait, hídjait. Köszönöm a több százezer oldalletöltést, a sok pozitív visszajelezést, a statisztikák alapján sok százan indítottátok a napotokat az Anno napi történetével. A blog ebben a formában tehát véget ér, nem mondom, hogy örökre, de egy időre biztosan. De bízom benne, hogy valahol, valahogy még találkozunk! Még az is lehet, hogy ugyanitt...

Szép napot mindenkinek!

A Budapesti Fogaskerekű Vasút 1879-ben, Klösz György felvételén.

15 komment

Címkék: századelő fogaskerekű vasút

Az Oktogon és a Teréz körút a Nyugati pályaudvar felé az 1890-es évek végén

2011.07.25. 09:00 tomikgb

Az Andrássy út – bár méretei szerényebbek voltak – a párizsi sugárutak mintájára készült, és 1877 októberében adták át a fővárosnak. Az Oktogon a Kodály körönd mellett a másik olyan tér az út vonalában, amely azt építészetileg tagolja. A tér helyén 1872-ig, a Sugár út kiépítéséig mély gödör állt, azt ekkor töltötték fel. A 19. században a tér neve Nyolcszög tér volt, az 1920-as évektől azonban már Oktogonnak hívták. 1936-ban a Mussolini nevet adták a térnek, 1945-től újra Oktogon, 1950-től November 7. térre keresztelték át, 1990 óta pedig ismét Oktogon a tér neve.

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktogon villamos andrássy út századelő

Lóvasúti megállóhely a Közvágóhídnál az 1880-as években

2011.07.24. 09:00 tomikgb

Magyarországon először 1827-ben a Pest-Kőbánya között próbálták ki a lóvasúti technikát, de a kísérleti üzemet 1828-ban felszámolták. Ez volt az ún. lebegő vasút, azaz a lovak a kocsikat nem egy a földre lefektetett sínpályán vontatták, hanem az építőanyagot szállító kocsik egy pilonokon álló, gerendákkal, kötelekkel megerősített szerkezeten gurultak. A vállalkozás teljes csőd volt, az olcsó puhafából épített fapálya nem bírta a terhelést. Az első közforgalmú lóvasúti szolgáltatást Pesten csak jó 40 évvel később, 1866. június 30-án indította a Pesti Közúti Vaspálya Társaság a mai Kálvin tér és Újpest között. Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett, a hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállították az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más színösszeállítású zászlókkal jelezték. A lóvasutat a 19. század végén kezdi el kiszorítani a villamos. 1896-ban a villamosok már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedtek, a lóvasutak forgalma pedig ebben az évben drasztikusan visszaesett. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. Az utolsó hazai városi lóvasút működése utolsó éveiben már kizárólag turisztikai célokat szolgált, és 1927-ig üzemelt a Margit-szigeten.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő lóvasút közvágóhíd

A Lövölde tér az 1900-as évek elején

2011.07.23. 09:00 tomikgb

A Lövölde tér ma már csak nevében őrzi az egykor itt állt Lövölde emlékét. A tér a nagy forgalmú és igen hosszú Király utca folytatása, ahonnan a Városligetbe és ide, a Lövöldébe kocsizott ki egykoron az előkelőség és a vagyonos polgárság. A céllövészet nem volt mindig kedvtelés vagy mint később, a népszerű sportok egyike, hanem fontos védelmi szerepet töltött be az 1700-as évek elején. Akkor még a polgárság feladatai közé tartozott a város békéjének őrzése. A lakosság katonai kiképzést nem kapott, de annak érdekében, hogy a várost meg tudják védeni, azaz harci tudást szerezzenek, céllövés gyakorlására kötelezték. Akkoriban minden új polgárnak egy évig kellett gyakorolnia hetente egy napon át a céllövést. A Pesti Lövészegylet, mely az iparosokat foglalta magában, 1701-ben alakult. I. Lipót király rendelkezett a lövöldék felállításáról, ahol a pest-budai lakosok a céllövészetet gyakorolhatták. Mária Terézia uralkodása idején vált kötelességből kedvenc időtöltéssé a céllövés. A mai Lövölde téren felépült lövöldét József nádor avatta fel 1840-ben. A klasszicista stílusú lövöldét két épületegyüttes alkotta. Az egyikben vendéglők, éttermek és kiszolgáló helyiségek voltak, a másikban helyezkedett el a tulajdonképpeni lövőház lőcsarnokokkal, oszlopos folyosóval és a lövészmester lakásával. A lövölde épületét 1890-ben lebontották, majd a teret megnagyobbították és köréje bérpalotákat építettek.

 

1 komment

Címkék: villamos századelő lövölde tér

A József nádor tér a 19. század végén

2011.07.19. 09:00 tomikgb

Az uralkodó I. Ferenc - a nádor testvére - 1795-ben nevezte ki a főherceget Magyarország helytartójává, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy az ország boldogulását elősegítse és szolgálja. A magyarsághoz erős kötődés fűzte - az 1805-ös országgyűlésen a következő kijelentést tette: "az én ereimben is Árpád vére forr." Tevékenységét azonban nem övezte osztatlan dicséret, az udvar rebellisnek tartotta, hűtlenséggel vádolta, a magyar rendek pedig az 1811-12. évi országgyűlés után fordultak el tőle, ahol nem tudta megakadályozni, hogy Bécs bevezesse a rendeleti úton történő kormányzást. Nádorként folyamatosan azon munkálkodott, hogy visszatérjenek az alkotmányos keretek között történő politizáláshoz, s neki köszönhetően ez 1825-ben meg is történt. József nádor felkarolta a Magyar Tudós Társaság alapításának gondolatát, tízezer forinttal támogatta annak életre hívását. 1826-ban Pesten megalapította a Vakok Intézetét, mely az ő védnöksége alatt állt. Hatékonyan felkarolta az első magyar vasút megépítésének gondolatát (1827) és a Pesti Kereskedelmi Bank felállítását (1832). Bécs nem nézte jó szemmel a magyarság támogatására irányuló tevékenységét. 1847. január 13-án, nádorrá választásának 51. évfordulóján, súlyos betegség után halt meg, testét a Budavári Királyi Palota Nádori Kriptájában helyezték örök nyugalomra, ami azonban nem adatott meg neki. Az 1970-es években, amikor az 1945 óta romos állapotú budai királyi palota felújítása elkezdődött, a nádori kriptát a sírokkal együtt ismeretlenek több alkalommal, rendszeresen visszajárva, módszeresen megrongálták és kifosztották, nyilvánvalóan az őrszemélyzet tudtával és közreműködésével. József nádor szobrát a kiegyezés után, 1869-ben állították fel Pesten.

 

Szólj hozzá!

Címkék: józsef nádor tér századelő

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza a Vigadó téren a századelőn

2011.07.17. 09:00 tomikgb

Gróf Széchenyi István tíz előkelő társával már 1827-ben kísérletet tett egy magyar biztosítótársaság megalapítására. Az alaptőkét ő és társai adták össze, de a terv megvalósítása nem sikerült, így az 1850-es években Magyarországon csak néhány idegen biztosítótársaság működött. Noha korábban is létezett néhány magyar biztosító kölcsönös egyesület, pl. 1843-ban alakult a "jégkár ellen kölcsönös biztosító magyar egylet", de ezek nem fejlődtek vagy rövid időn belül megszűntek. Végül 1857. július 15-én közgyűlés keretében megalapítják az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot. 1858. január 16-a a Társaság első közgyűlése a végleges alapítás napja volt, ahol hazánk legismertebb egyéniségei is részt vettek. Míg korábban Magyarországon és Erdélyben a legtekintélyesebb biztosítási cégek alig voltak képesek 300-400 ügynököt szerezni, addig az Első Magyar Biztosító Társaságnál különösebb fáradság nélkül olyan tiszteletreméltó egyének jelentkeztek, akiknek a közreműködése már önmagában véve a siker biztosítékát jelentette. 1858-ban több mint 600 fős ügynöki sereg várt az indításra, amely év végére már megduplázódott. 1860-ban az állandó jellegű jutalékos vidéki ügynökök száma már eléri a 7000 főt. Három évi működés után a társaságnál létrehozták a tisztviselők nyugdíjalapját, amit a nyereség 4%-ából és az osztalékalapból kiegészítve képeztek. A nyugdíjalap 50 éves értékelésekor megállapították, hogy a nyugdíjas tisztviselők életkörülményei a nyugdíjba vonulásuk után sem romlottak. Az Első Magyar Általános Biztosítót és két leányvállalatát 91 éves működés után, 1948-ban államosították, 1949 június 20-án pedig létrejön az Állami Biztosító Nemzeti Vállalat.

 

3 komment

Címkék: századelő vígadó tér első magyar általános biztosító társaság

A Vígszínház 1896-ban

2011.07.16. 09:00 tomikgb

A századfordulón Budapest szinte évek alatt vált világvárossá, s dinamikusan fejlődő polgársága egy saját ízlésének és igényeinek megfelelő színházat akart. 1894-ben megalakult a Magyar Vígszínház Rt, melyben az arisztokrácia neves képviselői foglaltak helyet. Ők teremtették elő az építkezés anyagi részét, és ők bízták meg a tervezéssel a bécsi Fellner és Helmer irodát, akinek a nevéhez nem kevesebb, mint 47 európai színház építése fűződik. A terület, ahová a színházat tervezték, ekkor még külvárosi, mocsaras terület volt. Az impozáns épületet 1896-ban, egy év alatt építették fel, a színházat pedig 1896 május 1-én nyitották meg ünnepélyes keretek között Jókai Mór külön erre az alkalomra írt darabjával. Az első világháború után az addig nyereséges színház gazdasági helyzete megingott, ezért a tulajdonos Faludi Gábor a 25 éves jubileum előtt eladta a színházat egy amerikai üzletembernek. A bejelentés nagy botrányt kavart. Az új tulajdonos megszüntette az állandó társulatot, visszahozta azt a régi szabályt, mely szerint a színész köteles gondoskodni a fellépő ruhájáról, és az írói tiszteletdíjakat is megnyirbálta. Az 1925 és 1940 közötti másfél évtizedben egyébként több, mint két tudat színház ment tönkre. 1945 január 16-án bombatalálat érte a színház épületét. 1948 május 9-én bejelentették a színház csődjét. Egy év múlva a működésük befejeződött, a színházat államosították. Az épületet 1951 augusztusára újjáépítették, a zárt páholyfülkéket - mint a polgári gőg jelét - eltávolították, a kupolára pedig kikerült a vörös csillag. A színház Sztálin elvtárs 70. születésnapján, ünnepi díszelőadással nyílt meg újra a Magyar Néphadsereg Színháza néven. A Vígszínház eredeti nevét 1961-ben kapta vissza. Legutolsó átfogó felújítására a 90-es évek elején került sor.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő vígszínház nagykörút

Az Állatkert főbejárata a századelőn

2011.07.13. 09:00 tomikgb

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, 1986 óta természetvédelmi terület. Az intézmény 1866. augusztus 9-én nyitotta meg a kapuit. Ekkorra a kertben 11 nagyobb és több kisebb épület készült el, és mintegy 500 állatot láthatott a közönség. Az Állatkert területén 1896-tól "Látványosságok Háza" néven egy hírhedté vált mulató is működött, amelynek bevétele ugyan az állatkert javára esett, ámde egyáltalán nem illett össze a természettudományos ismeretterjesztés elvével. Emiatt, s azért, mert a Főváros felhívta a kert figyelmét, hogy a területet kizárólag állatkert létesítése céljából adta bérbe, végül bezárták az egységet. A század elején a kert komoly anyagi gondokkal kűzdött, és miután a mulató bezárása miatt keletkezett bevételkiesést sem sikerült pótolni, 1907-ben az állatkertet üzemeltető társaság csődbe ment, ekkor vette át a kert üzemeltetését a Főváros...

 

1 komment

Címkék: állatkert városliget századelő

A Szent István Bazilika az 1900-as években

2011.07.11. 09:00 tomikgb

A Szent István Bazilika római katolikus templom, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete. 1845-ben Hild József kapott megbízást a templom terveinek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Ezek után 1891-es haláláig Ybl Miklós vezette az építési munkálatokat. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven is szentelték fel. A Szent István Bazilika a maga 96 méterével Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete. A bazilika névadójának, a magyar államalapító király, I. (Szent) Istvánnak az épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot 1950 óta őrzik ereklyeként a templomban.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő szent istván bazilika

A Pesti Vigadó a századelőn

2011.07.10. 09:00 tomikgb

A Vigadó elődje Pollack Mihály tervei alapján készült, és 1833-ban nyílt meg, az épületet azonban 1849 májusában Hentzi osztrák generális Budáról szétlövette. Feszl Frigyes 1858-ban kezdett foglalkozni az új Vigadó tervezésével. A keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában. A II. világháborúban az épületegyüttes súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig vitatott volt hogy sor kerül-e az újjáépítésre, végül az 1970-es években megkezdődött a felújítás. Az újjáépült Pesti Vigadót 1980-ban adták át, és jelenleg is az ország egyik legszebb művelődési központja.

 

4 komment

Címkék: századelő pesti vigadó