Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A Gellért-hegy és a Citadella az 1880-as években

2011.07.09. 09:00 tomikgb

A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel a Citadella elvesztette a hadi célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki a falai mögül. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a II. világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A Gellért-hegy a Citadellával együtt 1987 óta a Világörökség része.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő citadella gellért hegy

A Földtani Intézet palotája a századelőn

2011.07.08. 09:00 tomikgb

Az ipari, majd tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. I. Ferenc József 1869. június 18-án hagyta jóvá a Magyar Földtani Intézet megalapítását. Az épület megvalósítására 1896-ban írták ki a tervezői, jeligés pályázatot, ahol az első díjat Lechner Ödön "Versenyezve haladunk" jeligéjű pályaműve kapta. Az építkezés 1898. február 9-én kezdődött meg, és igen rövid idő - másfél év - alatt be is fejeződött, az épület 1899. október 1-én már "lakható állapotban" volt. A Földtani Intézet épületét 1900. május 7-én nyitotta meg hivatalosan, ünnepélyes keretek között Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. A megnyitóra várták Széll Kálmán miniszterelnököt is, ő azonban fontosabbnak tartott egy banketten való részvételt. Nem így Ferenc József császár és király, aki 1900. május 29-én látogatást tett az Intézetben. Ekkor már természetesen a miniszterelnök is megjelent. A II. világháború alatt az Intézet épülete nem szenvedett kárt, de a tetőre épített beton géppuskafészek ma is ezekre a viharos időkre emlékeztet. A Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. Létszáma 2009-ben 114 fő volt, köztük 74 kutató.

 

1 komment

Címkék: századelő földtani intézet

A Várkert bazár a budai Duna-parton az 1890-es években

2011.07.06. 09:00 tomikgb

A budai Duna-part látképét jelentősen alakító, ma Várkert bazárként ismert épületegyüttes története az 1870-es években kezdődött. A cél az volt, hogy az ekkor már elegánsan kiépített pesti Duna-partnak méltó párját építsék fel a budai oldalon. Végül a területen ebben az időben található alacsony emeletes házak helyére került 1876-1879 között Ybl Miklós tervei alapján a várbazár, aki "ezen, a művészetre nézve háládatos megbízatás által magát különösen megtisztelve is érzi". Az ekkor megépült együttest délen két, északon egy a királyi testőrség és szolgaszemélyzet számára készült lakóépület fogta közre. Ezek között szimmetrikusan kialakítva "az utca felé egy pavillonok által megszakított terasse építtetnék, mely alá csinos bolthelyiségek rendeztetnének be". Az épületegyüttes meghatározó motívuma a Duna-partról a teraszszintre emelkedő szimmetrikus vezetésű nagyvonalú rámpa-pár. Az 1920-as években a csak részben használt, kedvezőtlen víz és talajviszonyoknak kitett épület pusztulásnak indult. Már ekkor felvetődött a helyreállítás szükségessége, de a munkálatok még évtizedekig nem kezdődtek meg. Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park, mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. A Várbazár felújítására, hasznosítására számtalan terv készült, ám a kivitelezés még várat magára, az épületek állapota pedig azóta is folyamatosan romlik...

 

11 komment

Címkék: századelő duna part várkert bazár

A Városligeti Műjégpálya első, favázas csarnoka az 1880-as években

2011.07.05. 09:00 tomikgb

A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében Kresz Géza - a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület későbbi alapítója és első igazgatója - kezdeményezésére megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé. Az egylet hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ez után, 1875-ben épült az első állandó csarnok, majd 1893-ban a Lechner Ödön által tervezett, napjainkban műemléknek számító egyesületi székház.

 

1 komment

Címkék: műjégpálya városliget századelő

A Műszaki Egyetem központi épülete az 1910-es években

2011.07.04. 09:00 tomikgb

A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a Műegyetem története a 18. századra nyúlik vissza. A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának keblében – alapított, Institutum Geometricum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt. Az 1871-ben megalakult Királyi József Műegyetem volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte. Az 1890-es évekre az intézmény kinőtte az alig több, mint tíz évvel korábban felépített első önálló otthonát, ezért 1896-ban a kultuszminiszter javaslatot terjesztett az országgyűlés elé az egyetem újabb elhelyezéséről. Ennek alapján 1898-ban Buda akkori legdélibb részén, Lágymányoson vásároltak telkeket. A tervek elkészítésére Czigler Győző professzor kapott megbízást. Czigler váratlan halála miatt az ő tervei szerint csak a Szt. Gellért téri kémiai (1904) és a Budafoki úti fizikai épület (1906) készült el. A központi épület tervezését Hauszmann Alajos vette át. Az épületek 1909-re készültek el, az 1909/10-es tanévet a Műegyetem már Lágymányoson kezdte meg. Az intézmény helyének kijelölését a környék beépítetlensége miatt sok kritika érte, mára azonban kiderült, hogy a választás szerencsés volt. A század eleji munkálatok után még maradt elég terület az utóbbi évtizedek nagyszabású építkezéseire is, amelyek révén kialakulhatott Lágymányoson a mai egyetemi városrész.

 

2 komment

Címkék: századelő műegyetem lágymányos

A Budai Váralagút Duna felőli bejárata az 1890-es években

2011.07.03. 09:00 tomikgb

A 350 méter hosszú budapesti Várhegy-alagút a Lánchíd budai hídfőjét (Clark Ádám tér) köti össze a Krisztinavárossal. 1837-ben először Novák Dániel mérnök tett javaslatot arra, hogy Pestet és Budát egy alagúttal kössék össze. 1842-ben gróf Széchenyi István is javasolta a Várhegy keresztülfúrását a Lánchíd budai hídfőjénél. A végleges kivitelezési terveket Clark Ádám készítette, aki az építkezést is irányította. Ők William Tierney Clark-al, a Lánchíd tervezőjével egyébként csak névrokonok voltak. Még Angliában ismerték meg egymást, ahol Clark Ádám gyári munkás volt, később pedig a nála jóval idősebb William Tierney mellett lett belőle elismert mérnök. Az eleinte felhőtlen viszonyuk éppen a Lánchíd építésével kapcsolatos nézeteltéréseik valamint az idősebb Clark féltékenysége miatt romlott meg, és vezetett ellenségeskedéshez. A Várhegyet hét és fél hónap leforgása alatt fúrták át 9,5 méter szélesen, és 349,66 méter hosszan. Az alagutat végül előbb a gyalogosok számára, majd 1857. április 30-án a kocsiforgalom számára is megnyitották. Ettől a naptól kezdve minden áthaladónak vámot kellett fizetnie. A jómódú pesti és budai polgárok körében egyhamar divattá vált a Várhegy alatti átkocsizás, de mások is szívesen keresték fel az alagutat, főleg estefelé, amikor a gázlámpák a környéket is ragyogó fénnyel árasztották el.

 

14 komment

Címkék: századelő alagút clark ádám tér

A Lánchíd valamikor a századelőn

2011.07.02. 09:00 tomikgb

Az első Buda és Pest közötti állandó Duna-híd építését az 1836. évi XXVI. törvénycikk rendelte el. Széchenyi 1837 januárjában nyilvános felhívást tett közé, melyben felszólította a vagyonos embereket, hogy vállalják el a költségek viselését, illetve minden hozzáértő szakembert, hogy ötleteikkel, tapasztalataikkal segítsék elő a jelentős építmény megvalósítását. Ennek számottevő eredménye nem lett. Ezután Széchenyi felkérte Sina György bécsi bankárt, hogy vállalja el az építkezés pénzügyeinek intézését. Az építésre többféle terv született, amelyek közül 1838 szeptemberében végül Willam Tierney Clark angol építőmérnök terveit fogadták el. Az első cölöpöt 1840. július 28-án verték le, az elkészült hidat pedig 1849. november 20-án adták át a forgalomnak. A hídépítés egyébként akkoriban (is) elég költséges mulatságnak számított, a Lánchíd 13-szor annyiba került, amennyibe az ezzel egy időben épült Nemzeti Múzeum.

 

Szólj hozzá!

Címkék: lánchíd századelő

A Karácsonyi Palota főhomlokzata az 1890-es években

2011.07.01. 09:00 tomikgb

A XIX. század egyik legnagyobb művészetpártolója, mecénása Karácsonyi Guidó volt. Vörösvár egykori földesura 1817-ben látta meg a napvilágot, s alig múlt negyven éves, amikor „jótékony és hazafias nagyszerű áldozatai elismeréséül ausztriai birodalmi grófságra emeltetett”. 1866-ban országgyűlési követnek választják. 1874-ben megkapja a magyar grófi címet is. A Krisztina körút 55. szám alatt az 1700-as években állott barokk kastély helyén (amely bontásáig a Krisztinaváros legnagyobb épülete volt) az 1850-es évek közepén építtette romantikus külsejű, neobarokk belsejű reprezentatív palotáját, amely a kortársak szerint Budapest egyik legpompásabb épülete volt. Az épületben az igen értékes magánképtár mellett egy színházterem is helyet kapott. A palotát 1938-ban lebontották, helyére a tervek szerint a Német Birodalmi Iskolát építették volna, azonban ez soha nem készült el. 1951-ben a telekre irodaházat építettek a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodái számára. Jelenleg az egykori Karácsonyi Palota helyén a Magyar Telekom székháza áll.

 

1 komment

Címkék: századelő krisztinaváros karácsonyi palota

A víztorony és a tartálytornyok szerelése az Óbudai Gázgyárban 1913-ban

2011.06.29. 09:00 tomikgb

A városi gázellátásra Pest városa 1855-ben kötött szerződést trieszti és bécsi tőkésekből alakult részvénytársasággal. 1856-ban felépült az első gázgyár az egykori Lóvásár (ma Köztársaság) téren. Pest, Buda és Óbuda egyesítése után 1891-ben a főváros gázszolgáltatását átveszi az Általános Osztrák-Magyar Légszesz-társaság. Az első utcai gázlámpák a belváros utcáit és a Rákóczi utat világították meg. A századfordulóig több kisebb gyár látta el gázzal a várost, ezek azonban idővel meglehetősen elavultak, ezért a főváros közgyűlése 1910-ben határozatot hozott egy új, központi gázgyár építéséről. A gázgyár építésére 32 hónapot irányoztak elő. Az ünnepélyes átadásra 1914 június 13-án került sor. A gyár a maga idejében a legkorszerűbb technológiát alkalmazta, amely napi 250 ezer köbméter gáz termelését is lehetővé tette. A területen tizenegy kilométernyi vasúti pálya kapott helyet. A főváros földgázra való átállása miatt már 1980-ban be akarták zárni az üzemet, de erre csak négy évvel később, 1984 októberében került sor. Az egykori Óbudai Gázgyár területén napjainkban is több, műemléki védettséget élvező épület található.

 

4 komment

Címkék: századelő óbudai gázgyár

Tabán - Felsőhegy utca valamikor a századelőn

2011.06.28. 09:00 tomikgb

Tabán név alatt ma a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A török hódoltság alatt az őslakosság egy része elmenekült, a település azonban fejlődött: a hódítók fürdőket építettek a melegvízü forrásokra, s dzsámikat emeltek. A XVII. század végén a meggyérült magyar lakosság mellé a Duna-parthoz közeli területre németek, az Ördög-árok partjára és a Naphegy keleti lejtőjére az 1690. évi "Nagy szerb vándorlást" követően nagyobb számban szerbek települtek. Róluk kapta a városrész a Rácváros elnevezést; hajdani ittlétükre ma a Rác fürdő és egy kőkereszt utal. 1821-ben mintegy ezer házat írtak itt össze. A Tabán a XIX. század és a XX. század fordulójára szórakozóhelyekkel, éttermekkel, borozókkal telt romantikus negyeddé vált, az írók, költők, művészek kedvelt helye lett. A városrész sorsát végül a 30-as évek elején született városrendezési tervek pecsételték meg. A mai tabáni park helyén állt házsorokat - néhány épület kivételével - 1933 és 1936 között elbontották, a helyére tervezett új városrész soha nem épült fel.

 

9 komment

Címkék: századelő tabán

süti beállítások módosítása