Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A Trianon-szoborcsoport a Szabadság téren az 1920-as években

2011.06.04. 09:00 tomikgb

1921. január 16-án több mint nyolcvanezer ember szorongott a Szabadság téren megtartott szentmisén, amely után felavatták az úgynevezett irredenta szobrokat. A Védő Ligák Szövetsége Kertész K. Róbert akkori miniszteri tanácsos, a Kultuszminisztérium művészeti ügyosztálya vezetőjének javaslatára határozta el az elszakításra ítélt országrészeket jelképező szoborcsoport elkészítését és felállítását, hogy művészeti alkotásokkal is erősítse az egybetartozás gondolatát. A szövetség megrendelésére így a Felvidék (Észak) szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond, Alpokalja (Nyugat) szobrát Sidló Ferenc, a Délvidék (Dél) szobrát Szentgyörgyi István és Erdély (Kelet) szobrát Pásztor János szobrászművészek készítették el. A téren 1928-ban felavatták az ereklyés országzászlót, amely félárbocon hirdette a magyar nemzet fájdalmát elveszett országrészei miatt. A zászló a II. világháború során megsérült, maradék részeit a szovjet emlékmű építésekor lebontották. A - viszonylag épen maradt - szobrok ezután még négy hónapig álltak, majd Vas Zoltán polgármester utasítására két nap alatt őket is eltüntették. További sorsuk ismeretlen, a mai napig egyik szobor sem került elő.

 

 

Észak: Az emlékmű főalakja a három méter magas, keresztre feszített Hungária. A hozzásimuló fiú a tót nemzet ragaszkodását jelképezi az anyaországhoz. A kettő egységét kivont karddal előretörő kuruc alakja védi, emlékeztetve arra, hogy a magyar szabadságért Rákóczi hadaiban tótok is küzdöttek.

 

 Kelet: A szobron az ősi magyar erőt megtestesítő Csaba vezér a megtorlás pillanatát várva felszabadítja a levetkőztetett és kopjafához láncolt, bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező - kezében az országrész címerét görcsös reménységgel szorító - alakot.

 Dél: A szobor főalakja karddal és a magyar címerrel díszített pajzzsal kel a Délvidéket jelképező svábleány védelmére. Az előtte lévő búzakévék Nagy-Magyarország éléstárát, a Bácskát és a Bánátot jelképezik.

 Nyugat: A szoborcsoporton az ifjú az elszakított nyugati vármegyéket jelképezi. Térdre hullva borul a magyar Szent Koronára, s míg jobbjával az ország testéről leszakadni készülő nyugati vármegyék címerpajzsát öleli magához, addig baljával görcsösen kapaszkodik a nagy magyar kettőskeresztes pajzsba. Fölötte áll Hadúr alakja, kezét nyugtatva az ifjú címert szorító karján, jobbjában védően tartva a nemzet pallosát. Arcán kemény dac, hit és önbizalom. Lábainál szárnyait repülésre tárva a Turul.

 

9 komment

Címkék: szabadság tér 20 as évek trianon szoborcsoport

Az Adria Hajózási Rt. székháza a Szabadság téren az 1900-as évek elején

2011.05.17. 09:00 tomikgb

A magyar tengerhajózás komolyabb fejlődését az „Adria” Tengerhajózási Rt. megalapítása hozta meg. Az 1879-ben alapított brit - magyar közös tulajdonú Adria Steamship Co. átszervezése azután következhetett be, hogy a társaság szerződést kötött a magyar állammal a vállalkozás segélyezésére. E szerződés előírta a vállalatnak, hogy hány hajót kell rendelkezésre bocsátania, és hogy ezek milyen vonalakon, milyen rendszerességgel kell hogy közlekedjenek. 1882 januárjától lobogózták át az addig brit lobogó alatt futó hajókat, s vezették be őket a magyar hajólajstromba. 1891-ben Baross Gábor, a „vasminiszter” koncepciója alapján új alapokra helyezik a magyar tengerészet támogatását. Megvonják az addig elméletileg közös „Osztrák-Magyar Lloyd”-tól a támogatást, s azt az „Adria” Rt. támogatására, valamint a parthajózási vállalatok egyesítésére és támogatására fordítják. A társaság hajóparkja ekkor már tizenegy hosszújáratú gőzösből állt. Az I. világháború éveiben a tisztán magyar hajópark zöme, 33 gőzös az Adrián talált menedéket. Ezekből sokat rekviráltak főként a haditengerészet részére, de a hadsereg is igénybe vett néhányat ellátó hajónak. Az összeomlás után nagy volt a káosz a magyar tengerészet körében. Mind az Antant, mind az utódállamok magatartása, valamint az itthoni helyzet is arra ösztönözte a vállalatok részvényeseit, hogy idegen lobogó alá helyezzék hajóikat. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. végül 1920 decemberében adta át hajóit és hajózási üzemét a trieszti Cossulich testvéreknek, majd nem sokkal később a nagy múltú vállalatot felszámolták.

 

3 komment

Címkék: parlament szabadság tér századelő baross gábor adria hajózási rt

A Tőzsdepalota és a Szabadság tér a századelőn

2011.05.08. 09:00 tomikgb

Az első pesti tőzsdét 1854-ben alapították a Lloyd palotában, a Roosevelt tér déli végén. Amikor ezt kinőtték, 1893-ban új palota építéséről határoztak, melyhez megvették a Szabadság-téri telket. A Tőzsdepalota építése Alpár Ignác tervei alapján 1902-ben indult, és 1907-re fejeződött be. A külföldi példákkal szemben a termek a természetes világítás érdekében az épület két végére kerültek: délre az értéktőzsde, északra az árutőzsde, mivel egyenletes megvilágítást kellett adni a nap állásától függetlenül; ezt öt 9 méter magas ablak biztosította. Az öt udvar révén minden helyiség természetes fényt kapott. A kupolaterem 15 méter átmérőjű 18,5 méter magas, az épület 145 méter hosszú. Ekkor ez Európa legnagyobb tőzsdeépülete volt. A tőzsdét 1948-ban megszüntették, helyére 1957-től a Magyar Televízió költözött, amelynek 2009-ig volt a székháza a Szabadság tér 17.

 

6 komment

Címkék: szabadság tér századelő tőzsdepalota