Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza tér (1) blaha lujza ter (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A Hősök tere a 30-as években

2011.04.27. 09:00 tomikgb

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút (Gloriette) állt. A magyar honfoglalás ezeréves jubileumára szánt Millenniumi emlékművet 1896-ban kezdték el építeni, ám a szoboregyüttes végül csak 1906-ban készült el. A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.  A középső oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér, élükön Árpád fejedelemmel, a 36 méter magas oszlopon pedig a győzelem géniusza, a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban a kettős keresztet emeli a magasba.

 Forrás: http://mek.oszk.hu

3 komment

Címkék: andrássy út hősök tere 30 as évek

A bejegyzés trackback címe:

https://budapest-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr402824761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aeidennis 2011.04.27. 10:16:55

Sajnos azóta a "hősöket" eldemokratizálták a térről. A múlt eltörlése következtében egyetlen Habsburg-király, királynő sincs már jelen.

joságos 2011.06.06. 18:26:03

@aeidennis: A Habsburgokért nem érdemes bánkódni
Joságos

Henri Kellogg 2016.12.04. 11:08:08

Csaknem megfogadtam, hogy kizárólag a politizálást messziről elkerülve teszek itt-ott hozzászólást - a végtelenre nyújtható meddő vitákat elkerülendő - és mégsem tudom megállni, hogy ne idézzem a közismert angol közmondást, miszerint "kár a kiömlött tejbe belesírni." Ha azonban (példának okáért, megannyi mártíromság közül, a Habsburgok által csupán Aradon) kiöntött vérről lenne szó, merem hinni, hogy még a hidegvérűként sztereotipizált angoloknak is elszorulna a szívük. Csak - ha a történelem valamiféle ismeretét is lehet róluk feltételezni - éppen ellenkező irányban nyilvánulna ki részvétük, mint a tisztelt Habsburg-párti (első) hozzászólóé. Hogy valakit pont Ferenc-Jóska szobrának Hősök téri detronizálása tegyen álmatlanná, megvallom, attól még megrökönyödhetetlennek hitt szerénységem is megrökönyödött. De nem magamról szándékoztam beszélni. Hozzászólásom tárgyát nem halottakat ábrázoló, élettelen bronzból formált bálványok, hanem bizonyos élő fák hiánya képezi a fényképen látható Hősök teréről. Ebből a helyzetképből arra bátorkodom következtetni, hogy a felvétel egy 1938-ban kialakult (ill. annál későbbi) állapotot örökít meg. Akkor történt ugyanis, hogy a két ívelő, királyok szobrait tartalmazó építmény és a központban álló Hét Vezér szoborcsoportja közti területről a mindaddig ottlévő - a tér eredeti tervének részét képező - fákat kivágták, hogy helyet adjanak az 1938-ban Budapesten rendezésre kerülő Eucharisztikus Világkongresszus főoltárának. (Ahol pedig tízezrek előtt az egy évvel később XII. Pius pápává választott - mindmáig ellentmondásosan megítélt - akkor még Eugenio Pacelli bíboros államtitkár celebrált misét.) Minthogy a fákat az impozáns, de kizárólag a kongresszus tartamára felállított oltár lebontása után sosem ültették újra, ez a változtatás egyik kulcselemévé vált az eredetileg az Aréna útnál (a mai Dózsa György út) kezdődő Városliget - korábban a Szépművészeti Múzeum, majd a Műcsarnok számára, évtizedekkel később pedig a Sztálin-szobor illetve az azt körülvevő ún. Felvonulási Tér kialakítása céljára feláldozott parkterületekkel együtt egy összefüggő, széles sávot kitevő - "visszaszorításának." Mint az a Városliget "fejlesztési" terveiből közismert (és a köz által erőteljesen ellenzett), a Liget folyamatos csonkítása nemhogy napjainkig tart, de szorgalmazói minden valószínűséggel a jövőben sem fognak kisebb kártékonysággal garázdálkodni. Pedig az egymást követő népszerűtlennél népszerűtlenebb kormányok és kormányzási rendszerek, ha fittyet hánynak is a közérdekre, önnön ellehetetlenülésük késleltetését szem előtt tartva tekinthetnének a főváros, ill. a városok belterületén még meglévő fásított területekre és parkokra, amelyek a közegészség és az attól elválaszthatatlan közhangulat tudományosan bizonyított javítói, méghozzá mondhatni ingyenesen. Emellett szépek, némelyik gyümölcsével, vagy méheket táplálva kimutathatóan hasznos is, sok közülük elél évszázadokig, túlélve háborút, pestist és más emberpusztító kataklizmát, nem kívánva többet, mint olykor egy jó záport vagy esőt, nagyritkán egy belevaló zivatart. De mondom, azt is csak nagyritkán, mert bizonyára a fák évszázados tapasztalatukkal tudatában vannak, hogy a minden águkat és messze ágazó gyökeiket egyaránt maradéktalanul tápláló égszakadás gyakori társutasa a villámcsapás, ami pedig a legszilárdabban álló fának is végzete lehet. Így, bölcsek lévén, legtöbbjük beéri egy-egy olykori esővel. Meglehet, hogy éppen a hosszú életre rendeltetésük és az azáltal összegyűjtött tapasztalatok tartozéka az a magatartásuk is, hogy a fák megingathatatlanul pártatlanok, és földhöz gyökerezettségük dacára is függetlenek. Talán éppen innen ered, hogy rühelli, és amikor csak alkalma nyílik, vágatja ki őket százával a mindenkori hatalom. Mert nem állhatja a hajthatatlanságuk, a függetlenségük merő látványát. A fákat nem lehet talpnyalásra bírni.