A budai Duna-part látképét jelentősen alakító, ma Várkert bazárként ismert épületegyüttes története az 1870-es években kezdődött. A cél az volt, hogy az ekkor már elegánsan kiépített pesti Duna-partnak méltó párját építsék fel a budai oldalon. Végül a területen ebben az időben található alacsony emeletes házak helyére került 1876-1879 között Ybl Miklós tervei alapján a várbazár, aki "ezen, a művészetre nézve háládatos megbízatás által magát különösen megtisztelve is érzi". Az ekkor megépült együttest délen két, északon egy a királyi testőrség és szolgaszemélyzet számára készült lakóépület fogta közre. Ezek között szimmetrikusan kialakítva "az utca felé egy pavillonok által megszakított terasse építtetnék, mely alá csinos bolthelyiségek rendeztetnének be". Az épületegyüttes meghatározó motívuma a Duna-partról a teraszszintre emelkedő szimmetrikus vezetésű nagyvonalú rámpa-pár. Az 1920-as években a csak részben használt, kedvezőtlen víz és talajviszonyoknak kitett épület pusztulásnak indult. Már ekkor felvetődött a helyreállítás szükségessége, de a munkálatok még évtizedekig nem kezdődtek meg. Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park, mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. A Várbazár felújítására, hasznosítására számtalan terv készült, ám a kivitelezés még várat magára, az épületek állapota pedig azóta is folyamatosan romlik...