Az ipari, majd tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. I. Ferenc József 1869. június 18-án hagyta jóvá a Magyar Földtani Intézet megalapítását. Az épület megvalósítására 1896-ban írták ki a tervezői, jeligés pályázatot, ahol az első díjat Lechner Ödön "Versenyezve haladunk" jeligéjű pályaműve kapta. Az építkezés 1898. február 9-én kezdődött meg, és igen rövid idő - másfél év - alatt be is fejeződött, az épület 1899. október 1-én már "lakható állapotban" volt. A Földtani Intézet épületét 1900. május 7-én nyitotta meg hivatalosan, ünnepélyes keretek között Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. A megnyitóra várták Széll Kálmán miniszterelnököt is, ő azonban fontosabbnak tartott egy banketten való részvételt. Nem így Ferenc József császár és király, aki 1900. május 29-én látogatást tett az Intézetben. Ekkor már természetesen a miniszterelnök is megjelent. A II. világháború alatt az Intézet épülete nem szenvedett kárt, de a tetőre épített beton géppuskafészek ma is ezekre a viharos időkre emlékeztet. A Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. Létszáma 2009-ben 114 fő volt, köztük 74 kutató.