Budapest Anno

"Magyar testvéreim! Hazafiak! Hazánk hű polgárai! Őrizzétek meg a forradalom vívmányait, minden erővel biztosítsátok a rendet, állítsátok helyre a nyugalmat, ne folyjon több testvérvér hazánkban. Vegyétek elejét minden rendzavarásnak. Minden rendelkezésre álló erővel biztosítsátok az élet és vagyonbiztonságot. Magyar testvéreim, munkások, parasztok! Sorsdöntő elhatározásunkban álljatok a nemzeti kormány mellé. Éljen a szabad, demokratikus, független Magyarország!" - mondta Nagy Imre 1956. október 30-án.

Aztán majd két évvel később, 1958. június 15-én a forradalmi kormány miniszterelnöke az utolsó szó jogán, Kádár halálos ítéletével a nyakában mondta az alábbiakat:

"Igen tisztelt népbíróság! Igen tisztelt elnök úr! Az ügyész úr vádbeszédében reám a legsúlyosabb, tehát halálbüntetés kiszabását javasolta. Többek között azzal indokolta, hogy a nemzet nem tud elfogadni olyan ítéletet, amely könyörületes lenne. Sorsomat a nemzet kezébe teszem. Védelmemre semmit felhozni nem kívánok, kegyelmet nem kérek."

Magyar Nemzet - Október 31.

"A budapesti ellenálló csoportok vezetőivel való megegyezés alapján az ellenállók megkezdik fegyvereik átadását a szovjet egységeket felváltó magyar csapatoknak. A fegyverek leadása után 24 órán belül megkezdődik a szovjet egységek kivonása Budapest területéről."

"A belügyminiszter megszüntette az Államvédelmi Hatóságot, mert ilyen szervezetre demokratizálódó közéletünkben nem lesz szükség."

Október 29-e és talán a forradalom időszakának is a két legfontosabb híre az október harmincadikai Magyar Nemzet címlapján. Ezekben a napokban joggal hitték a pesti srácok, hogy győzött a forradalom. De sajnos az igazi harc még csak most kezdődik...

Magyar Nemzet - Október 30. (A kép kattintásra nagyítható.)

"A Tanács körút sarkán még ott állnak a szovjet tankok. Nem törődnek vele. Mindenki a holnapra gondol. Hogyan áll helyre a teljes rend, hogyan épülnek fel a lerombolt üzletek."

Népszava - Október 29.

"Megcsikordul a Nemzeti Színház színészbejárójának ajtaja. Három csizma koppan egyszerre. Honvédjárőr közeleg. Tegnap ilyenkor még fedezéket kerestünk volna. De ma már nyugalom van.

Hirtelen távoli lánccsörgés hallatszik. Páncélos közeleg, ami a Lenin Körút és a Rákóczi út kereszteződésében fekvő Sztálin-szobor mellett áll. Teteje kinyílik, katonák szállnak ki belőle. Körülveszik, néhány perc múlva már nehéz lánc erősíti a páncéloshoz. Felzúg a motor, s maga után vonszolja a szobrot.

Újabb járőr indul, ellenkező irányba. A napok óta kimerült emberek békésen hajthatják nyugovóra a fejüket. A néphadsereg vigyázza az álmukat."

Népszava - Október 28.

"A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatója, Csillag István elvtárs kért meg bennünket, hogy miután náluk, két kollégiumukban nagyobbrészt vidéki leányok és fiúk vannak - adjunk értesítést, hogy 280 kollégista növendékük közül 279-en otthon vannak. Egy fiú, Hegyi Lajos még nem került elő."

Szabad Nép - Október 27.

A Népszava munkatársa október 23-án együtt vonult a tömeggel. Az újságíró a tizennégy és fél óra leforgása alatt nem hallott egyetlen olyan mondatot sem, amely a burzsoá restauráció bármilyen formáját óhajtotta volna. De antiszemita és soviniszta kijelentés sem hangzott el. A 26-i számban leírja, miket mondott az utca embere 23-án.

Népszava - Október 26. (A kép kattintásra nagyítható.)

"Az elmúlt napok tragikus eseményeinek értékelésére még nem érkezett el az idő. Egy azonban bizonyos: rágalom volt az az állítás, hogy fosztogatók és ellenforradalmi bandák lázadásáról volt szó. Becsületes hazafiak, a demokratikus fiatalság állt talpra nemzeti követelésekért. Ezért követeljük, hogy a felkelésben résztvevőket ne csak a statárium alól mentesítsék, de adjanak mindenkinek, aki abbahagyta a harcot, általános amnesztiát! Éljen a demokratikus harcban győzelmes magyar nép!"

"Hazádnak rendületlenűl légy híve, óh, magyar!" - írja a Népszava 1956. október 25-én.

Népszava - Október 25. (A kép kattintásra nagyítható.)

Október 23-án reggeltől a diákok által meghirdetett tüntetés engedélyezése körül óriási zűrzavar alakult ki a fővárosban. Reggel a rádió és a legnagyobb számú napilap, a Szabad Nép tényként adta hírül a demonstrációt. A felhíváshoz az Írószövetség, a Petőfi Kör, a párt ifjúsági szervezete, a DISZ, és számos más szervezet csatlakozott. Az MDP vezetése hosszas vita után betiltotta a tüntetést, majd kettő óra körül mégis engedélyezték, mindkét döntést beolvasva a Kossuth Rádióban.

Három órakor a Bem-szobor talapzatán állva Veres Péter, a Magyar Írók Szövetsége elnöke felolvasta a szervezet kiáltványát a tömegnek, a diákok pedig a tizenhat pontot. Ezután Zbigniew Herbert lengyel író is köszöntőt mondott, majd Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt. A diákok megkoszorúzták a szobrot; a tüntetők létszáma ekkor már kb. 50 000 fő lehetett...

Népszava - Október 24. (A kép kattintásra nagyítható.)

A Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége 1956. október 16-án jött létre, amikor a szegedi egyetemisták kiváltak a hivatalos kommunista ifjúsági szervezetből, a DISZ-ből. Október 22-én, a forradalom kitörése előtti napon csatlakoztak a MEFESZ-hez a budapesti, miskolci, pécsi és soproni diákgyűlések. A MEFESZ így fogalmazta meg célját:

"A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, mely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja."

Magyar Nemzet - Október 23.

1956. október 15-én Gerő Ernő, Apró Antal, Hegedűs András, Kádár János, Kovács István összetételű párt- és kormánydelegáció utazik Belgrádba, egyhetes látogatásra, hogy a korábbi, ellenséges viszonyt rendezzék. Október 21-én a küldöttség még vígan "nyaral", ahogy a Szabad Nép október 22-i cikkéből is kiderül. A hangulat jó, a légkör "meleg, baráti", a vacsora finom, a ljubljanai vár minden bizonnyal szép.

Itthon azonban felgyorsultak az események, forrong az egyetemi ifjúság. Másnap, október 23-án Magyarországon kitör a forradalom...

Szabad Nép - Október 22.