Budapest Anno

Az 1940-es évek végének vasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföldi pályaudvarra történő kitelepítése is. 1962-ben új üveg csarnokot emeltek a vágányok végén, ideiglenes perontetővel. Ezt a konstrukciót váltotta le a 70-es évek elején - a kettes metró megnyitásakor - a Kővári György által tervezett, ma is álló épületegyüttes. A Budapest-Kelenföld és a Déli Pályaudvar közötti vasúti pályaszakaszt a Gellért-hegy alatt húzódó alagút szűkössége miatt csak az 1980-as évek elején villamosították. (A villamos szerelvények ugyanis a "normálisnál" magasabb űrszelvényt igényelnek, de erre 1861-ben még nem gondoltak...)

A Déli Vasút egykor a Dunántúl egyik legfontosabb közlekedési vonalait üzemeltető cég volt, amelynek jogutódját Magyarországon csak 1932-ben államosították. Ez a vasúttársaság építette meg a mai Budapest-Déli pályaudvarról induló balatoni vonalat is, amely 1861-ben érte el Kanizsát, a mai Nagykanizsát. A Déli pályaudvar elődje, a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás 1861-ben nyílt meg ezen vonal végállomásaként. A pályaudvar a nevét az üzemeltető vasúttársaságról, és nem a földrajzi fekvéséről kapta, 1873-ban. A II. világháború során a budai Várba húzódó német és magyar védők utolsó utánpótlási vonalát a Vérmezői repülőtér és környéke, illetve a budai vasútállomás jelentette. Mindkettő környékét gyakorlatilag szétbombázták a harcok során. A pályaudvaron 1945. szeptember 4-én indult meg ismét a forgalom.

A terület a nevét Martinovics Ignác és társai itteni, 1795. május 20-i kivégzéséről kapta.  A két világháború között lovaspálya működött itt, de itt tartották a 1931-es biatorbágyi vasúti merénylet áldozatainak gyászszertartását is. Budapest II. világháborús ostroma idején ez volt az utolsó hely, ahol könnyű futár-repülőgépek le tudtak szállni, ebből kifolyólag a háború befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok tucatja hevert szanaszét a területen. Jelenlegi formáját a II. világháború után nyerte el.

 Forrás: http://www.villamosok.hu