1911-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Budapesten rendezte háromnapos ülését. Coubertin báró a magyar fővárosnak ígérte az 1920-as olimpiát, a rendezéshez minden feltétel adott volt, egyet kivéve: nem volt stadionunk. Nem sokkal ezután el is készültek a stadiontervek több lehetséges helyszínt megjelölve, de a stadion végül sehol nem épült meg, és az olimpiáról is lemaradunk. A stadion építése ez után jó időre parkolópályára került. Végül 1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe. Az építkezés – végleges tervek nélkül – 1948. július 13-án kezdődött el a Stadionépítő Vállalat kivitelezésében. A munka azonban keservesen lassan haladt. A sorozatos csúszások miatt – hogy tartani lehessen a kitűzött határidőt – Farkas Mihály honvédelmi miniszter 1953-ban ezer katonát rendelt ki az építkezésre, így a korszak presztízsberuházása határidőre (1953. augusztus 20.) elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval. A tervezett százezres tribün sosem valósult meg. A Népstadion 2002-től a legendás magyar labdarúgó, Puskás Ferenc nevét viseli.
Forrás: http://mek.oszk.hu
