Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

Az Országház az 1900-as évek elején

2011.06.05. 09:00 tomikgb

Az Országház felépítésének ötlete először a 19. század első felében, az 1830. évi országgyűlésen merült fel konkrét javaslat formájában. Az első épülettervet Pollack Mihály készítette, azonban ez feledésbe merült, az 1848-as szabadságharc bukását követően pedig egy időre aktualitását is vesztette az ügy. Végül 1880-ban született meg a döntés az állandó Országház felépítéséről. A kiírt pályázatra 19 terv érkezett, ezek közül négynek ítélték oda az első díjat, Steindl Imre terve végül sorsolás útján nyert. A Parlamentet már épülése közben rengeteg kritika érte, az érdeklődés középpontjában állt. Legtöbben azt kifogásolták, hogy a német jellegű gótikus stílus teljesen idegen a magyar nemzettől. Az eredeti terv szerint az új Országház átadása az 1896. évi millenniumi ünnepségek csúcspontja lett volna, azonban az épület teljes egészében csak 1904-ben készült el. Az Országháznak 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást, az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található. A korabeli bírálatok ellenére a parlament ma már kétségkívül nemzeti büszkeségünk, fővárosunk egyik legnagyobb és legszebb épülete.

 

6 komment

Címkék: parlament századelő országház duna part

A Kossuth híd 1950-ben

2011.05.21. 09:00 tomikgb

A második világháború befejeztével Budapesten nem maradt ép híd, pótlásukat visszaépítésükig kishajó-közlekedéssel és pontonhidak építésével próbálták megoldani, melyek azonban a folyó téli jégzajlása miatt nem tudták folyamatosan biztosítani a forgalmat. Az új, felállítandó híd építéséről a kormány 1945. április 19-én döntött, helyét a Kossuth tér és a Batthyány tér között jelölték ki - a nevét is innen kapta. Az első tervek még hétnyílású fahídról szóltak, ám végül egy acélszerkezetes híd megépítéséről döntöttek. Az acélszerkezetet a Csepeli Vasmű és a Győri Vagongyár készítette, a beépítést az akkor vadonatúj, 100 tonnás József Attila úszódaru végezte, amely később a roncskiemelésnél és a hidak újjáépítésnél is szolgált. A híd középső teljes hossza 355 méter, a pálya szélessége 7, a járdáké 3,35 méter volt, és 15 tonnás járművek haladhattak át rajta. Építéséhez 850 tonna vasat és 3000 köbméter fát használtak fel. Pesten a Báthory utca tengelyében egyenes felhajtó épült, Budán észak és dél felé a rakpart mentén két rámpát alakítottak ki erős ívekkel. Az elkészült hidat 1946. január 18-án adták át a forgalomnak. 10 évvel később, 1957-ben, mikor már nélkülözhetővé vált, forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották, helyét az egykori pesti és budai hídfőnél emlékkő jelöli.

 

4 komment

Címkék: parlament kossuth tér batthyány tér 50 es évek kossuth híd

Az Adria Hajózási Rt. székháza a Szabadság téren az 1900-as évek elején

2011.05.17. 09:00 tomikgb

A magyar tengerhajózás komolyabb fejlődését az „Adria” Tengerhajózási Rt. megalapítása hozta meg. Az 1879-ben alapított brit - magyar közös tulajdonú Adria Steamship Co. átszervezése azután következhetett be, hogy a társaság szerződést kötött a magyar állammal a vállalkozás segélyezésére. E szerződés előírta a vállalatnak, hogy hány hajót kell rendelkezésre bocsátania, és hogy ezek milyen vonalakon, milyen rendszerességgel kell hogy közlekedjenek. 1882 januárjától lobogózták át az addig brit lobogó alatt futó hajókat, s vezették be őket a magyar hajólajstromba. 1891-ben Baross Gábor, a „vasminiszter” koncepciója alapján új alapokra helyezik a magyar tengerészet támogatását. Megvonják az addig elméletileg közös „Osztrák-Magyar Lloyd”-tól a támogatást, s azt az „Adria” Rt. támogatására, valamint a parthajózási vállalatok egyesítésére és támogatására fordítják. A társaság hajóparkja ekkor már tizenegy hosszújáratú gőzösből állt. Az I. világháború éveiben a tisztán magyar hajópark zöme, 33 gőzös az Adrián talált menedéket. Ezekből sokat rekviráltak főként a haditengerészet részére, de a hadsereg is igénybe vett néhányat ellátó hajónak. Az összeomlás után nagy volt a káosz a magyar tengerészet körében. Mind az Antant, mind az utódállamok magatartása, valamint az itthoni helyzet is arra ösztönözte a vállalatok részvényeseit, hogy idegen lobogó alá helyezzék hajóikat. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. végül 1920 decemberében adta át hajóit és hajózási üzemét a trieszti Cossulich testvéreknek, majd nem sokkal később a nagy múltú vállalatot felszámolták.

 

3 komment

Címkék: parlament szabadság tér századelő baross gábor adria hajózási rt

süti beállítások módosítása