Budapest Anno

1871-ben a budai és óbudai honvéd egyesület elhatározta, hogy emléket állítanak az 1848-49-es szabadságharc során Budavárat elfoglaló magyar honvédseregnek. Az egyesület Zala György szobrászművészt bízta meg az emlékmű elkészítésével. A szobor 1893. május 21-én került leleplezésre. A szobor minél gyorsabb elkészítése érdekében Duckerst budapesti belga nagykövet személyesen közbenjárt, ezért a szobor gipszmintáit Zala György a belga állami múzeumnak ajándékozta.

"Harcunk az igazak harca volt, Győzelmünk a Nemzet diadala"

A Dísz tér a Várnegyed egyik legforgalmasabb pontja. A területet a középkorban Szent György térnek nevezték. A középkorban a Tárnok utcán piac volt, a mai Honvéd-szobor környékén pedig a 14. században emelt Szent György-templom állt, erről kapta a tér akkori nevét. Ezt a templomot a török hódoltság idején dzsámivá alakították. A török uralom idejéből ezen a helyen jelentősebb emlék nem maradt fenn. A törökök kiűzése után neve előbb Haupt Platz (Fő tér), a 18. század közepén már Parade Platz, azaz Dísz tér volt. A tér déli részén tartották a katonai felvonulásokat, a palotaőrség parádéit, innen kaphatta nevét. 1848–49-ben rövid időre István tér lett (valószínűleg István nádor neve után), 1866-ban – a korabeli emléktábla tanúsága szerint – már újra Dísz tér. A legnagyobb pusztítás a tér épületeit Budapest 1944–1945-ös ostroma idején érte. A háborús károk megszüntetése során – ahol lehetett – az eredeti állapot helyreállítását tartották szem előtt, a romba dőlt magasabb épületek után azonban csak foghíj, vagy épületcsonk maradt.

A Dísz tér és a Szent György tér közötti területen 1879-82 között épült fel a Honvédelmi Minisztérium új épülete Kallina Mór tevei szerint. Ő tervezte 1889-ben a minisztérium új, U-alakú épületszárnyát is, majd 1895-ben megbízták a Honvéd Főparancsnokság tervezésével. Az 1897-re befejeződött építkezés eredménye a minisztériumi palotához illeszkedő, azzal harmonizáló épülettömb. A főparancsnokság székhelye a Dísz tér felé kilenctengelyes, négyszintes homlokzattal fordult. Az épületet a II. Világháború során több súlyos bombatalálat érte. Ma már csak az alsó harmada áll amolyan háborús mementóként a Budai Várban. A háború óta a helyreállítás nem történt meg, csak állagmegóvás folyik a mai napig, a golyónyomok még mindig láthatóak az épület falán.