Budapest Anno

A Szépművészeti Múzeum nemzeti gyűjtemény, története szorosan összefügg a magyarországi műgyűjtés történetével. A múzeum a magyar nemességnek köszönheti létét, a bécsi császári és királyi gyűjteményekből csupán kevés mű jutott ide. A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Esterházy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a magyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült fel, az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József is részt vett. Az újonnan átadott épületben az addig különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti alkotások kaptak helyet és egységes bemutatási lehetőséget.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1861-ben alakult, első műcsarnokát 1877-ben avatták fel. A virágkorát élő intézmény számára azonban hamarosan szűkös lett az Andrássy úti épület, így hamar felmerült egy nagyobb, modernebb kiállítási csarnok építésének igénye. A tervet - többek közt a szűkös anyagi források miatt - összekapcsolták a közelgő ezredéves kiállítással. A társulat indoklásában az alábbiakat írta:

Az állam ezredéves fennállását nem teheti csupán egy évre szorított, múlékony mozzanatokkal emlékezetessé... ...a millennium megünneplése a magyar művészet mai fejlettségének teljes bemutatása nélkül nem is képzelhető el.

Magát a városligeti helyszínt is a társulat javasolta. A tervet mind a Főváros, mind a kormányzat támogatta, így 1894-ben jóváhagyták a kiállítási pavilon építését. A bazilikális alaprajzú épület végül 1896-ra el is készült, az első itt rendezett kiállítást a király - főhercegek jelenlétében - személyesen nyitotta meg 1896. május 4-én.

A képviselőház 1896. április 21-én ünnepélyes ülésen tárgyalta és fogadta el azt a törvényciket, amely az ezredéves ünnepet törvénybe iktatta. Még a törvény megalkotása előtt döntöttek arról, hogy ünnepségeket rendeznek a jubileum alkalmából. A nagyszabású kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban kizárólag magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A Révai Lexikon statisztikája szerint az állandó és időszaki kiállítók száma együttvéve 21310 volt. A kiállítás nemcsak a Városligetre korlátozódott, a városligeti területen kívül volt az állatkiállítások területe. A kiállítást 5 főkapun keresztül közelíthette meg a közönség. A - képen látható - I. számú főkaput Frommer Lajos budapesti építész tervezte. A kapuzat 60 méter hosszú és míg a középső pilonok 18 és 5 méter, addig a sarok pilonok 10 és 5 méter magasak voltak. A díszes főkapu a mai millenniumi emlékmű helyén állt, ahonnan egy diadalívszerű építmény alatt, egy hídon áthaladva lehetett a kiállítás területére jutni. Az ezredéves kiállítás megnyitóját a Sziklay testvérek - Arnold és Zsigmond - a Lumiére-gyár egyik technikusával együtt filmen is megörökítették, azonban a magyar filmkészítés ezen legkorábbi darabja sajnos azóta elveszett.

Az 56-os forradalmi események után 1957 tavaszára a hatalom már kezdte biztonságban érezni magát. Az 1957 május elsejei nagygyűlés a hatalom első nagy tömegrendezvénye volt a forradalom leverése után. A Hősök terén több százezer ember várt arra, hogy a néhány hónappal korábban árulónak tartott Kádár János beszélni kezdjen. A tribünön két jelmondat volt: "Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép vezető ereje!", "Éljen a béke, éljen a békéért harcoló népek harci szövetsége!". Rákosi és Sztálin arcképe helyett a felvonulók már Kádár Jánosét és Dobi Istvánét, az Elnöki tanács elnökéét vitték. Ez a nap egyébként a Magyar Televízió hivatalos születésnapja is, innen adta az MTV az első élő közvetítését 4 kamerával, az újonnan Angliából vásárolt közvetítőkocsi segítségével. A közvetítés riporterei Kovalik Károly - a Rádió idegen nyelvű adásainak munkatársa - és Szepesi György voltak.

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút (Gloriette) állt. A magyar honfoglalás ezeréves jubileumára szánt Millenniumi emlékművet 1896-ban kezdték el építeni, ám a szoboregyüttes végül csak 1906-ban készült el. A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.  A középső oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér, élükön Árpád fejedelemmel, a 36 méter magas oszlopon pedig a győzelem géniusza, a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban a kettős keresztet emeli a magasba.

 Forrás: http://mek.oszk.hu