Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

Az Oktogon és a Teréz körút a Nyugati pályaudvar felé az 1890-es évek végén

2011.07.25. 09:00 tomikgb

Az Andrássy út – bár méretei szerényebbek voltak – a párizsi sugárutak mintájára készült, és 1877 októberében adták át a fővárosnak. Az Oktogon a Kodály körönd mellett a másik olyan tér az út vonalában, amely azt építészetileg tagolja. A tér helyén 1872-ig, a Sugár út kiépítéséig mély gödör állt, azt ekkor töltötték fel. A 19. században a tér neve Nyolcszög tér volt, az 1920-as évektől azonban már Oktogonnak hívták. 1936-ban a Mussolini nevet adták a térnek, 1945-től újra Oktogon, 1950-től November 7. térre keresztelték át, 1990 óta pedig ismét Oktogon a tér neve.

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktogon villamos andrássy út századelő

A Lövölde tér az 1900-as évek elején

2011.07.23. 09:00 tomikgb

A Lövölde tér ma már csak nevében őrzi az egykor itt állt Lövölde emlékét. A tér a nagy forgalmú és igen hosszú Király utca folytatása, ahonnan a Városligetbe és ide, a Lövöldébe kocsizott ki egykoron az előkelőség és a vagyonos polgárság. A céllövészet nem volt mindig kedvtelés vagy mint később, a népszerű sportok egyike, hanem fontos védelmi szerepet töltött be az 1700-as évek elején. Akkor még a polgárság feladatai közé tartozott a város békéjének őrzése. A lakosság katonai kiképzést nem kapott, de annak érdekében, hogy a várost meg tudják védeni, azaz harci tudást szerezzenek, céllövés gyakorlására kötelezték. Akkoriban minden új polgárnak egy évig kellett gyakorolnia hetente egy napon át a céllövést. A Pesti Lövészegylet, mely az iparosokat foglalta magában, 1701-ben alakult. I. Lipót király rendelkezett a lövöldék felállításáról, ahol a pest-budai lakosok a céllövészetet gyakorolhatták. Mária Terézia uralkodása idején vált kötelességből kedvenc időtöltéssé a céllövés. A mai Lövölde téren felépült lövöldét József nádor avatta fel 1840-ben. A klasszicista stílusú lövöldét két épületegyüttes alkotta. Az egyikben vendéglők, éttermek és kiszolgáló helyiségek voltak, a másikban helyezkedett el a tulajdonképpeni lövőház lőcsarnokokkal, oszlopos folyosóval és a lövészmester lakásával. A lövölde épületét 1890-ben lebontották, majd a teret megnagyobbították és köréje bérpalotákat építettek.

 

1 komment

Címkék: villamos századelő lövölde tér

Az EMKE kávéház az 1900-as évek elején

2011.06.19. 09:00 tomikgb

Az EMKE kávéház 1894-ben nyitott meg egy frissen felépült magas bérház földszintjén, amelynek bérleti jogát egy gyakorlott vendéglős, Wassermann Jónás vette meg. Nevét az intézmény az 1885-ben alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta. Wassermann lelkes tagja volt az egyesületnek, komoly pénzt fizetett a névhasználat jogáért – nem egyedüliként, hiszen EMKE nevű kávéház működött Marosvásárhelyt és Nagyváradon is. A kávéházban igen gazdag könyv, újság és lexikongyűjtemény állt rendelkezésre, azonban ami igazán megkülönböztette a többi hasonló helytől, az a cigányzene volt. Wassermann Jónás ugyanis elsőrangú prímásokat és zenekarokat szerződtetett, és ezt a hagyományt fia, Wassermann Mór is követte, aki apja 1901-ben bekövetkezett halála után vette át a kávéház vezetését. A fiatalabb Wassermann az első világháború után komoly beruházásokba fogott: cukrászdát hozott létre, bárt rendezett be, amely a 20-as években újdonságnak számított magas pultjával és bárszékeivel. A kávéházhoz kötődő hírességek között mindenképpen meg kell említeni József Attilát, aki 1920-ban kenyeresfiúként dolgozott itt. 1945-ben a kávéház teljesen kiégett, ősszel azonban újra megnyitotta kapuit. 1956-ban az épületet ismét rommá lőtték, az EMKE nagyobb kárt szenvedett, mint a II. világháború alatt. A hely öt éven át tartó felújítás után 1961-ben nyitott meg újra, ám akkor már csírájában sem hasonlított a régi kávéházra. Az épületben a rendszerváltás után egy ideig sörbár üzemelt, jelenleg pedig bankfiókok találhatók a legendás EMKE kávéház helyén.

 

8 komment

Címkék: villamos blaha lujza tér századelő emke kávéház

A Deák tér az 1890-es évek végén

2011.06.12. 09:00 tomikgb

A Deák Ferenc tér Budapest belvárosának egyik központi tere, egyúttal a város jelentős közlekedési csomópontja. A tér legnagyobb része az V. kerülethez tartozik, de az Anker-ház a VI. kerület része. A teret a 19. század elején alakították ki, a terület elnevezése a század legelején még Landstrasse volt. A teret 1819-es térképeken Kohlplatzként említik, de nevezték Kohlmarktnak, Káposztás piacnak, Szén piacnak és Szén térnek is. 1866-ban nevezték el a „haza bölcse” után Deák Ferenc térnek, ezt a nevet viseli azóta is. A tér a főváros tömegközlekedése szempontjából nagyon jelentős, megállója van a téren az 1896-ban épült Földalattinak, az 1970-ben átadott 2-es és az 1976 óta közlekedő 3-as metrónak is. 1896 óta villamosok is közlekednek a téren, a 47-es és a 49-es villamosok végállomása található itt.

 

1 komment

Címkék: deák tér villamos századelő

A Szent Gellért tér a 30-as években

2011.05.19. 09:00 tomikgb

A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületében található, a Duna partján, a Gellért-hegy lábánál, nevét Magyarország egyik első püspökéről kapta. A lombardiai származású szerzetes 1015-ben érkezett Magyarországra. Augusztus 15-én Székesfehérváron mutatták be István királynak, ki vonakodása dacára rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, majd 1030-ban marosvári (csanádi) püspökké nevezték ki. 1046-ban Beszteréd, Bőd és Beneta püspökük társaságában útra kelt, hogy Endre herceget már a határon üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél - a mai budapest-belvárosi templom és a Rudas fürdő közt - megtámadták őket a pogányok, elfogták, a Kelen-hegyre hurcolták, majd onnan kétkerekű taligán a mélybe lökték.

 

2 komment

Címkék: villamos 30 as évek szent gellért tér

A Baross tér és a Keleti Pályaudvar 1900 körül

2011.05.09. 09:00 tomikgb

A Baross téren álló Keleti Pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. 1884. augusztus 15-én adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá. A 188 méter hosszú, 31,5 méter magas csarnok napjainkban műemléki védelem alatt áll. A pályaudvar előtti tér nevét a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusáról, Baross Gáborról kapta. Baross 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd ezt követően halálig kereskedelemügyi miniszter, nevéhez fűződik többek között a vasútvonalak nagy részének államosítása. A teheráru-díjszabás új kialakításával a mezőgazdasági termékek versenyképességét, a kereskedelem és az iparfejlesztés érdekeit nagymértékben szolgálta. Baross minisztersége alatt tették kötelezővé az Államvasutaknál a magyar nyelven való levelezést a német helyett, valamint megkövetelték a vasúti tisztviselőknél a magyar nyelvtudást. Baross Gábor élete legnagyobb feladatának azonban a Vaskapu szabályozását tekintette, elkészülte után született meg az egységes dunai hajózóútvonal. A "vasminiszter" ezt azonban már nem érhette meg, 119 évvel ezelőtt, 1892. május 9-én, 44 éves korában érte a halál. 1898-ban felállított szobrát a tér 1969-es átépítésekor helyezték át a mostani helyére, a 20-as 30-as buszok végállomásához.

 

9 komment

Címkék: villamos keleti pályaudvar századelő baross gábor

A Nyugati Pályaudvar a 70-es években

2011.05.07. 09:00 tomikgb

A nagykörúton UV villamosok járnak, a tér még a 80-as évekbeli átépítése előtti képét mutatja. A Skála még sehol, de az aluljáró és a felüljáró sem épült még meg. A tér utolsó nagy rekonstrukciója 1978-ban a 3-as metró építésével összefüggésben kezdődött. 1980-ra elkészült a tér alatti aluljárórendszer, a Nyugati téri (akkor: Marx téri) felüljáró építése viszont nem ment zökkenőmentesen. A hidat ugyanis a két vége felől kezdték el építeni, de amikor találkozott a két oldal, nem értek össze az elemek. A felüljárót ún. szabadszereléses eljárással építették, ahol az elemeket ragasztóanyaggal is összekötik. Ám a városvezetés sürgette a céget, ezért nem várták meg, hogy a ragasztó megkössön. Ennek az eredménye az lett, hogy kicsit szétnyíltak a betonelemek, így az egyik hídfélszakasz "lekonyult", kifli alakú lett. A hibát végül kijavították, de az ügy bíróság elé került, ahol Wellner Pétert, a felüljáró tervezőjét - annak ellenére, hogy nem ő hibázott - 8 ezer forintos büntetésre kötelezték. Wellner egyébként ma a Hídépítő Zrt. munkatársa, sok más híd mellett ő tervezte Magyarország legnagyobb hídját, a Kőröshegyi völgyhidat is.

 Forrás: http://www.hampage.hu/

29 komment

Címkék: villamos nagykörút nyugati pályaudvar 70 es évek

A Petőfi híd és a Boráros tér a 40-es évek elején

2011.05.03. 09:00 tomikgb

A Petőfi hid építésének ötlete már 1908-ban felmerült, azonban a hidat csak 1933-ban kezdték el építeni és 1937-ben adták át a forgalomnak, akkor még Horthy Miklós híd néven. A Petőfi híd építési költségének kétharmadát álló Budapest az ehhez szükséges pénzt külön adóilleték kivetésével teremtette elő, a maradék egyharmad részt pedig az állami költségvetésből fedezték. 1945. január 14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a mai formájában 1950–52 között építették újjá, ekkor nevezték át Horthy-ról Petőfire. A híd pesti hídfőjénél található a Boráros tér, amit 1875-ig Fa térnek hívták, ekkor kapta új nevét Boráros Jánosról, aki Pest város főbírája és alpolgármestere is volt.

 Forrás: http://www.egykor.hu

2 komment

Címkék: villamos boráros tér nagykörút petőfi híd 40 es évek

A Mária Terézia laktanya az Üllői út és a Nagykörút sarkán valamikor a századelőn

2011.04.26. 09:00 tomikgb

A hazai kaszárnyaépítészet egyik legjelentősebb alkotásaként tartják számon az 1848-ban átadott Mária Terézia gyalogsági laktanyát. Neve az elmúlt másfél évszázadban többször változott, Kilián György laktanyaként „vonult nyugdíjba”, és 1959 óta polgári célokra használják. Az 1830-as évek végén a bécsi udvar nagyszámú katonaság telepítését határozta el a magyar fővárosba, amit az 1839–40-es pozsonyi országgyűlésen megszavaztak. Ekkor döntöttek többek között a katonaság számának növeléséről, a katonai élelmezés és a beszállítások rendezésének ügyéről, és az addig erre a célra bérelt polgári házak helyett egy megfelelő méretű kaszárnyaépület megépítéséről is. Az épületet Hild József tervezte, 3 év építés után 1848-ban adták át. A laktanya központi szerepet töltött be az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, amikor a legfontosabb fővárosi helyszínek egyikeként, gyakorlatilag a fegyveres ellenállás szimbólumává vált.

 

Szólj hozzá!

Címkék: villamos századelő nagykörút mária terézia laktanya

A Kálvin tér a 70-es évek elején

2011.04.24. 09:00 tomikgb

A Kálvin tér annak idején az első (Újpestre menő) lóvasút belső végállomása volt, később a Budapesti Villamos Vasút első villamosjárata (Egyetem tér-Orczy tér) is itt haladt át. Innen indul Budapest leghosszabb útja, az Üllői út. A Pestről ismert első fénykép is a Kálvin térről (akkor: Széna Tér), a tér és a Kecskeméti utca sarkáról, a korábbi kecskeméti kapu helyéről készült egyes források szerint 1844-ben, mások szerint 1852-ben. A tér egykor jelentős villamoscsomópont volt, öt különböző irányba indultak ki a vonalak. Mára csak a kiskörúti vonal maradt, a többit 1953-ban az akkori 74-es trolibusz és az 1977-ben átadott 3-as metró váltotta ki.

Forrás: http://www.villamosok.hu

6 komment

Címkék: villamos kálvin tér 70 es évek

süti beállítások módosítása