Budapest Anno

1963-ban elkészült Budapest 20 éves közlekedésfejlesztési koncepciója. E program nyomán jött létre az egységes közlekedési hálózat, amelynek gerince a metró. Még ebben az évben felépült a főváros legelső aluljárója az Astoriánál, ahova eredetileg egyébként nem terveztek metrómegállót. 1949-50-ben ugyanis minden megállóhoz önálló felszíni építményt terveztek, aluljáróba kivezetés nélkül. 1960 után azonban már úgy gondolkodtak, hogy ahol metró épül, ott a párhuzamos felszíni villamosok megszűnnek, ez viszont sűrűbb megálló kiosztást tett szükségessé. Így került be az állomások közé az Astoria. De nem csak az Astoria volt utólag beiktatott megálló. 1963-ban döntöttek a vonal Fehér útig (Örs vezér tere) történő meghosszabbításról, a Pillangó utcai megállóhely pedig csak 1966-ban került be az állomások közé. A forgalom az első szakaszon, a Fehér út és a Deák Ferenc tér között 1970. április 3-án, a teljes vonalszakaszon pedig 1972. december 23-án indult meg.

Az első nagy teljesítményű, kelet-nyugati irányú metróvonal (a 2-es) építését és nyomvonalát az 1950 szeptember 17-én kelt minisztertanácsi határozattal döntötték el. A vonalat Népstadion és a Déli pályaudvar között 8 állomással, 7,8 km hosszúra tervezték. Az építés a tervezéssel együtt 1950 őszén nagy lendülettel kezdődött, a legintenzívebb szakaszban kb. 5000 ember dolgozott a metró építésén. A Népstadion állomásra Nyíri István készített terveket, ami alapján 1952-ben az állomás építése el is kezdődött. Az egységesnek mondott elképzelés alapján felállítandó körplasztikák, domborművek, freskók és mozaikképek "felszabadult életünk szépségét, a sport, a testnevelés (a honvédelem) gondolatköréből merített" témákat mutattak volna be. A szobrok természetesen vörös márvány keretbe lettek volna ágyazva. A nyugati kupolára a "Béke őrei" című dombormű került volna, amely a Néphadsereg életéből vett jeleneteket ábrázol. A belső lejárók pihenői fölé két 100 négyzetméteres festett műalkotást terveztek, a sínpárokat egymástól elválasztó pillérekre pedig 18 darab mozaikkép került volna. Az egész épület az épülő szocializmus nagyszerűségét lett volna hivatott megjeleníteni. A metróállomás már kb. 70%-os készültségnél tartott, amikor 1954 elején az egész metróépítkezést leállították. Ezután az épületet visszabontották, és a metróépítés második korszakában (1963-tól) a helyére épült fel az az épület, ami ma is áll a Stadionok állomás felett.

A tervek szerint a kettes metró a Népstadion és a Déli pályaudvar állomás között közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani a gödöllői HÉV-vel, amelynek nyomai a mai napig láthatók, ezért van 4 vágány az állomáson. Végül a végállomás az Örs Vezér terére került. A teljes vonalat 1972.december 23-án adták át a forgalomnak.

 Forrás: http://www.metros.hu