Budapest Anno

Békásmegyer már az ókorban is lakott hely volt, az első írásos említés, amely a falu történetéhez kapcsolódik 1368-ra datálható. Az 1580–81-es török adólisták nem kevesebb, mint 35 adófizető házról tanúskodnak. A XVII. század második felére a helység teljesen megsemmisült, az 1690–95 közötti népszámlálások meg sem említik Békásmegyert. 1740 körül kezdődik meg e terület német telepesekkel történő benépesítése. Békásmegyert - további hét várossal és tizenöt községgel egyetemben - 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. Szűkebb hazámat, a békásmegyeri lakótelepet 1971-ben kezdték el építeni, és 1983-ra készült el teljesen. A HÉV-állomást is csak 1981-ben adták át a forgalomnak. Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket. Ma a lakótelepen nagyjából 35-40 ezer ember él, élünk.

Forrás: http://www.obuda.hu

1895-től a Szentendrei HÉV már az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Bem József térig (akkor: Pálffy tér) közlekedett. A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a HÉV új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A vonatok a 70-es évek elejéig idáig jártak, a 2-es mertó építésekor süllyesztették a vonalat a föld alá, és vitték el a Batthyány térig.

A Szentendrei HÉV Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása üzemének első éveiben az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt. A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg. Az 1980-as évek elején a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. A nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet. Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi-, illetve teherpályaudvarként szolgált egészen az 1990-es években történt megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.