Budapest Anno

Az emlékművet 1937. október 10-én, ünnepélyes flottaparádé keretében avatták fel a Petőfi híd (akkor Horthy Miklós híd) budai parti pillérének északi oldalán. A 30 méter magas, vasból készült emlékmű a fiumei világítótorony kicsinyített mása volt, belül egy kis múzeummal, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeti relikviáit őrizték. A kiálló hajóorrot Horthy nevezetes hajójáról, a Novaráról mintázták. A hajóorron 7 méteres bronz szoborcsoport állt: a Támadás géniusza egy matróznak mutatja az ellenséget. A híd felrobbantásakor az emlékmű súlyosan megsérült. A háború utáni új politikai helyzetben helyreállítása szóba sem jöhetett, hisz az emlékmű annyira egybeolvadt Horthy személyével, hogy a közbeszédben csak Horthy-emlékműként emlegették. Bronz töredékeit egy ideig tárolták, majd beolvasztották, a világítótornyot pedig lebontották.

"A cs. és kir. haditengerészet és magyar hősi halottai emlékének."

 Forrás: http://www.szoborlap.hu

Az 1870-es évektől kezdve nagy építkézések sora kezdődött Budapesten, jelentősen átalakítva a város szerkezetét. A fejlődő gazdaság a vízi közlekedés fejlődését is magával húzta, így jöttek létre a Duna partján a hatalmas malmok és rakodók. A főváros elszórt helyein pincékben, és különféle magánraktárakban elhelyezett búza szállítása, mérlegelése, és tárolása igen nehézkes volt, így egyre sürgetőbbé vált a Budapesti Közraktárak megépítése. 1881-ben ünnepélyesen át is adták a közraktárak 4 épületét, két évvel később pedig megépült a közraktárak szomszédságában az Elevátor-ház, mely a gabonaszállító hajók rakodóállomásaként működött. A közraktárak területén az áruk szállítása, rakodása, raktározása a kor legmodernebb technikáival folyt: az Elevátor daruzta ki a beérkező hajók rakományát, melyet aztán vasúti síneken szállítottak a raktárakba. Az épület földszintjén 4 vasúti vágány haladt át. Legfeljebb 20 vagonba lehetett egyszerre rakodni a 15 méter magas silókból, melyből 290 darab állt rendelkezésre összesen 25 ezer tonna kapacitással. A Duna-parton horgonyzó uszályokból óránként 65 tonna termést tudtak kiemelni. Az elevátor a II. világháború során súlyos bombasérülést szenvedett. Az épületet végül 1948-ban lebontották, a helyén közpark létesült.

A Petőfi hid építésének ötlete már 1908-ban felmerült, azonban a hidat csak 1933-ban kezdték el építeni és 1937-ben adták át a forgalomnak, akkor még Horthy Miklós híd néven. A Petőfi híd építési költségének kétharmadát álló Budapest az ehhez szükséges pénzt külön adóilleték kivetésével teremtette elő, a maradék egyharmad részt pedig az állami költségvetésből fedezték. 1945. január 14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a mai formájában 1950–52 között építették újjá, ekkor nevezték át Horthy-ról Petőfire. A híd pesti hídfőjénél található a Boráros tér, amit 1875-ig Fa térnek hívták, ekkor kapta új nevét Boráros Jánosról, aki Pest város főbírája és alpolgármestere is volt.

 Forrás: http://www.egykor.hu