A Nemzeti Múzeum mögött húzódó téren álló épület az ország történetében a 18. század óta fontos szerepet játszó Festetics-család városi palotája volt. A 19. század első felében a Belső-Józsefváros – Pest külvárosaként – laza kertes beépítésű volt. A klasszicista stílusú Nemzeti Múzeum megépülése a század közepére felértékelte e területet, s az újkori magyar történelemben páratlan folyamatra került sor a kiegyezés táján: az arisztokrata családok egymás közelében építették fel palotáikat, bérpalotáikat, ily módon az u.n. mágnás-negyedet kialakítva a múzeum környékén. „Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája a nélkül, hogy Pesten is ne legyen” - Festetics György mondásához híven, mintegy példát mutatva elsőnek építtette fel városi palotáját, a az arisztokrácia színe-java követte példáját. Tervezőnek a kor neves magyar építészét, Ybl Miklóst kérte fel. Az épület 1865-re készült el, és az azóta történt átalakítások ellenére is megőrizte eredeti képét.
