Az 1870. évi X. törvénycikkben rendelték el a Margit híd építését, melynek alapján nemzetközi tervpályázatot hirdettek meg a híd megtervezésére és kivitelezésére. A beruházás műszaki és pénzügyi oldalával kapcsolatban nem merültek fel problémák, jogi téren azonban volt egy kis nehézség. A Lánchíd építésekor ugyanis a beruházó érdekeit figyelembe véve kikötötték, hogy a hídtól 1-1 magyar mérföldön (kb. 8 km) belül a Lánchíd forgalomba helyezésétől számított 90 évig nem építhető másik híd a Dunán. Ez a kötelezettség 1936-ban járt volna le, így a probléma megoldása érdekében az 1870. évi XXX. törvénycikkel a magyar állam megváltotta a Lánchidat, az új átkelőhely kijelölésében így már saját maga dönthetett. Az új hídra 1871-ben írták ki a tervpályázatot, melyre több mint harminc pályamű érkezett, a nyertes a francia Ernest Gouin lett. Az építkezés 4 éven át tartott, végül az elkészült hidat 1876. április 30-án adták át a forgalomnak. A lóvasutat 1879-ben alakították ki a hídon, amelyet 1894-ben váltott fel a villamos.
