1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének, ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832-36-os országgyűlés szavazta meg a szükséges összeget, tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837-ben kezdődött és 1847-re fejeződött be. A múzeum dísztermében ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. (Később, a mai parlament megépüléséig a felsőház végig itt működött.) Az épület főhomlokzata előtt áll Arany János szobra. A szobor felállítására 1887-ben írtak ki pályázatot, amelynek győztese Stróbl Alajos szobrászművész lett. Az alkotást végül 1893-ban állították fel.
