Budapest Anno

A Kálvin tér annak idején az első (Újpestre menő) lóvasút belső végállomása volt, később a Budapesti Villamos Vasút első villamosjárata (Egyetem tér-Orczy tér) is itt haladt át. Innen indul Budapest leghosszabb útja, az Üllői út. A Pestről ismert első fénykép is a Kálvin térről (akkor: Széna Tér), a tér és a Kecskeméti utca sarkáról, a korábbi kecskeméti kapu helyéről készült egyes források szerint 1844-ben, mások szerint 1852-ben. A tér egykor jelentős villamoscsomópont volt, öt különböző irányba indultak ki a vonalak. Mára csak a kiskörúti vonal maradt, a többit 1953-ban az akkori 74-es trolibusz és az 1977-ben átadott 3-as metró váltotta ki.

Forrás: http://www.villamosok.hu

A Pesti Magyar Színházat 1837. augusztus 22-én nyitották meg a Kerepesi úton. Az állami tulajdonba került intézmény 1840-ben vette fel a Nemzeti Színház nevet.  1893-ban úgy határoztak, hogy új, korszerű Nemzeti Színházat építenek, amely a korszak követelményeinek maradéktalanul megfelel. 1908-ban az intézmény "átmenetileg" a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe költözött. 1913-ban megkezdődött a Kerepesi úti Nemzeti Színház bontása és felújítása, de az I. világháború miatt a fejlesztések, építkezések leálltak. A Blaha Lujza téri épület lebontásáról 1963-ban döntöttek, mivel az épület állapota jelentősen leromlott, valamint a tervezett metrónak is útjában állt. A színház 1964-ig működött a Blaha Lujza téren. Az épületet 46 évvel ezelőtt ezen a napon, 1965. április 23-án robbantották fel.

1895-től a Szentendrei HÉV már az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Bem József térig (akkor: Pálffy tér) közlekedett. A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a HÉV új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A vonatok a 70-es évek elejéig idáig jártak, a 2-es mertó építésekor süllyesztették a vonalat a föld alá, és vitték el a Batthyány térig.

A Szentendrei HÉV Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása üzemének első éveiben az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt. A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg. Az 1980-as évek elején a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. A nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet. Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi-, illetve teherpályaudvarként szolgált egészen az 1990-es években történt megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.

A budapesti Lehel tér és a Podmaniczky utca - Szív utca kereszteződés között álló Ferdinánd híd a Nyugati pályaudvarra befutó vágányok fölött köti össze a pályaudvar felépítésekor egymástól elvágott Terézvárost és Újlipótvárost. A hidat 1874-ben adták át, építésére a főváros perrel kényszerítette az Osztrák-Magyar Vasutat. A híd 290 méter hosszú, a Podmaniczky utca felé eső rész 23 kő bolthajláson áll. Próbaterheléséről a korabeli sajtó a következőképpen írt:

"A Két Szív utczai vasúti útvezetéken f. hó 27-én délután tartották meg az első próbaközlekedést. A híd a vasúti vágányok felett a Terézváros és Lipótváros közti kocsiközlekedést létesít, 200 öl hosszúságra. Tehát kb. akkora, mint a Lánchíd. Ez 1 millió 250 ezer forintba került az Osztrák Államvasút Társaságnak. A próbamenetnél jelen volt Báró Podmanitczky Géza, Wohlfahrt mérnök, Kammermayer polgármester, Bernárd Viktor Osztrák Államvasúti főmérnök. A hídon 12 vasúti sínekkel megrakott kocsi ment át sorban. A szokatlan teher alatt csak kettő milliméter nyomást szenvedett a híd." 

A hidat végül 1874 december 23-án adták át ünnepélyes keretek között a forgalomnak.

A háttérben a Déli összekötő vasúti híd már áll, a Gellért szálló azonban még sehol, azt majd csak 1912-ben kezdik el építeni. A Műegyetem épületegyüttese mögött a Lágymányosi tó terül el. Az öböl fejlesztése a névadó városrészhez, Lágymányoshoz hasonlóan a 19. század közepén kezdődött. Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, melynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart megépítése volt: ez választotta el a kiszélesedő Dunától a Lágymányosi-tó területét. A József Műegyetem megépítése során mintegy 7,2 hektáros területet töltöttek fel a tó északi részéből. A Petőfi híd megépülésével párhuzamosan 1930-ban megkezdték az Összekötő vasúti hídtól északra eső rész feltöltését. Az 1950-es évektől a nagyszabású beépítések során területe csökkent, az öböl helyén ma többek között a Műegyetem, az ELTE és az Infopark épületei állnak.

A főváros poros utcái a 19. század közepén szűkében voltak a testet-lelket felüdítő köztéri díszkutaknak. Örömmel fogadták hát a városatyák 1869-ben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgatótanácsának felajánlását, mely szerint a köz javára magukra vállalnák "egy nagyobbszerű vízmű" építési költségeit. A Kálvin tér közepén álló Danubius-kút tervei Ybl Miklós rajzasztalán születtek meg, az átadás ünnepélyes keretek között történt 1883 októberében. A kút a II. világháború alatt megrongálódott, emiatt eltávolították, 1959-ben az Erzsébet téren állították fel újból.