Budapest Anno

A híd építését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. 1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd (ma: Szabadság híd) után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el. A híd a maga idejében műszaki bravúr volt, mivel egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán, a híd egész önsúlyát a láncok hordták. A hidat 1945 januárjában a német hadsereg felrobbantotta, jelenlegi formájában 1961 és 1964 között építették újjá.

...még a "Gomba", azaz az 1942-ben épült, azóta ipari műemlékké nyilvánított körépület nélkül. A teret egyébként 1929-ben Horthy Miklós körtérnek nevezték el, 1945-től viseli Móricz Zsigmond nevét. A tér Buda egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, hatalmas forgalmát jól jellemzi, hogy a belső Bartók Béla úton (Móricz Zsigmond körtér és Szent Gellért tér között) normális körülmények között csúcsidőben óránként és irányonként 45 darab villamos és 60 darab autóbusz halad át.

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara. A mai épület közelében eredetileg álló első állomást Pesti indóháznak nevezték, 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az új pályaudvar terveit a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A Nyugatit 1877. október 28-án adták át a forgalomnak. Ez volt Budapest első pályaudvara, amit villamosítottak, egészen pontosan 1923-ban húzták ki a felsővezetéket a vágányok fölé. Ez után, a 20-as években Budapest-Nyugati és Dunakeszi-Alag között végezték a Kandó-féle villamos mozdonyok próbafutásait.

...előtérben a 4-es-6-os villamossal. :) A sínek még az út szélén futnak, és felsővezetékek sincsenek, ebben az időben "városképvédelmi okokból" még alsóvezetékes rendszerrel építették a villamosvonalakat.

A terület a nevét Martinovics Ignác és társai itteni, 1795. május 20-i kivégzéséről kapta.  A két világháború között lovaspálya működött itt, de itt tartották a 1931-es biatorbágyi vasúti merénylet áldozatainak gyászszertartását is. Budapest II. világháborús ostroma idején ez volt az utolsó hely, ahol könnyű futár-repülőgépek le tudtak szállni, ebből kifolyólag a háború befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok tucatja hevert szanaszét a területen. Jelenlegi formáját a II. világháború után nyerte el.

 Forrás: http://www.villamosok.hu

A tér szintjét a Duna-part rendezés során (1872) árvízvédelmi okokból feltöltötték, így a régi épületek bejárataihoz ma már néhány lépcsőfokon jutunk csak le. 1905-ben gróf Batthyány Lajosnak, az 1848. évi első felelős magyar kormány miniszterelnökének tiszteletére Batthyány térnek nevezték el. A második világháború után, egészen 1960-ig a téren volt a főváros két felét összekötő Kossuth-híd egyik hídfője, helyét ma a Duna-parton emléktábla jelöli. A híd miatt a téren villamosvégállomást is kialakítottak. A második világháborúban, illetve az építkezés során megsérült épületeit is csak a metró 1972. évi átadását követően kezdték rendbehozni. Ekkor a tér közepére üvegépületet emeltek, amely a Duna alatt áthaladó metró állomásához és a Szentendrei HÉV végállomásához vezet. Ezekkel, villamos- és buszmegállóival, végállomásaival együtt a tér ma is a város egyik fontos közlekedési csomópontja.

 Forrás: http://www.villamosok.hu