A Gyermekvasút létesítésének gondolata 1947 végén került szóba először. Lehetséges helyszínként felmerült többek között a Margit-sziget, a Népliget, de még Gödöllő is. Végül 1948. február 29-én megszületett a döntés, miszerint a tervezett gyermekvasutat a budai hegyekben fogják megépíteni. A keskeny nyomtávú (760 mm) vasútvonal építése április 11-én meg is kezdődött. Az építőkkel szemben az volt az elvárás, hogy a Gyermekvasút első szakaszát már 1948 nyarán adják át a forgalomnak, ugyanis az ugyanebben az időben épített csillebérci úttörőtábort is már ezen a nyáron tervezték megnyitni. Mai fogalmaink szerint roham léptekkel építették meg a Széchenyi-hegy és Virágvölgy – tervezéskori nevén még Szent Anna kápolna, az átadáskor már Előre – állomások közötti, 3 km hosszúságú első építési szakaszt. Megnyitására 1948. augusztus 1-én vasárnap, látványos ünnepség keretében került sor. Az építkezés megkezdése után már szinte egységesen és kizárólagosan az Úttörővasút megnevezést használták. A második szakaszt 1949. június 24-én, a Hűvösvölgyig tartó teljes vonalat pedig 1950. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. Az Úttörővasútra un. problémás gyerekek nem kerülhettek. Csak jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. A 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbséggel rendelkező vonal ma is üzemel, Széchenyi-hegyi Gyermekvasút néven.
Forrás: http://www.egykor.hu
