Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza tér (1) blaha lujza ter (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

A Vígszínház 1896-ban

2011.07.16. 09:00 tomikgb

A századfordulón Budapest szinte évek alatt vált világvárossá, s dinamikusan fejlődő polgársága egy saját ízlésének és igényeinek megfelelő színházat akart. 1894-ben megalakult a Magyar Vígszínház Rt, melyben az arisztokrácia neves képviselői foglaltak helyet. Ők teremtették elő az építkezés anyagi részét, és ők bízták meg a tervezéssel a bécsi Fellner és Helmer irodát, akinek a nevéhez nem kevesebb, mint 47 európai színház építése fűződik. A terület, ahová a színházat tervezték, ekkor még külvárosi, mocsaras terület volt. Az impozáns épületet 1896-ban, egy év alatt építették fel, a színházat pedig 1896 május 1-én nyitották meg ünnepélyes keretek között Jókai Mór külön erre az alkalomra írt darabjával. Az első világháború után az addig nyereséges színház gazdasági helyzete megingott, ezért a tulajdonos Faludi Gábor a 25 éves jubileum előtt eladta a színházat egy amerikai üzletembernek. A bejelentés nagy botrányt kavart. Az új tulajdonos megszüntette az állandó társulatot, visszahozta azt a régi szabályt, mely szerint a színész köteles gondoskodni a fellépő ruhájáról, és az írói tiszteletdíjakat is megnyirbálta. Az 1925 és 1940 közötti másfél évtizedben egyébként több, mint két tudat színház ment tönkre. 1945 január 16-án bombatalálat érte a színház épületét. 1948 május 9-én bejelentették a színház csődjét. Egy év múlva a működésük befejeződött, a színházat államosították. Az épületet 1951 augusztusára újjáépítették, a zárt páholyfülkéket - mint a polgári gőg jelét - eltávolították, a kupolára pedig kikerült a vörös csillag. A színház Sztálin elvtárs 70. születésnapján, ünnepi díszelőadással nyílt meg újra a Magyar Néphadsereg Színháza néven. A Vígszínház eredeti nevét 1961-ben kapta vissza. Legutolsó átfogó felújítására a 90-es évek elején került sor.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő vígszínház nagykörút

Az Állatkert Nagysziklája a 30-as években

2011.07.15. 09:00 tomikgb

1909 júniusában a székesfőváros elhatározta, hogy az utolsó évtizedben kevésbé népszerű intézmény területén új állatbemutató tereket, épületeket, az akkori elvárásoknak megfelelő, korszerű állatkertet létesít. Azért, hogy a terület nagyobbnak tűnjön, és az állatokat a természetes élőhelyükre emlékeztető környezetben mutassák be, az elképzelések között szerepelt két műszikla – amelyeket ekkor „A” hegynek és „B” hegynek neveztek – megépítése is. A pesti műsziklák mintáinak elkészítéséhez a Magyar Királyi Földtani Intézet nyújtott szakszerű útbaigazítást. A kupolába kívánták elhelyezni azt a víztározót, amelyet a kert fúrt kútjainak vízével töltöttek volna fel, és amely a terület vízellátását biztosította volna. Azonban mire a szikla elkészült, a városi vízhálózat már elérte a Városligetet, így ez feleslegessé vált. Az építkezést 1909-ben kezdték el. A sziklát három éven át folyamatosan 150-220 ember építette, akik közül ötvenen csak a zsaluzási munkákat végezték. A sziklák tetejére sétautakat terveztek, amelyekről csodás kilátás nyílt az Állatkertre és a városra is. 1910 körül – a templomtornyokat kivéve – alig volt a Nagysziklához hasonlóan magas épület Pesten, s olyan pedig, amelyre a nagyközönség felmehetett, egyáltalán nem. A sziklasétányokat nem sokáig használhatták a látogatók, a sziklákra felvezető lépcsőket ugyanis a megnyitásuk után nem sokkal le is zárták. Ennek az intézkedésnek az volt a fő oka, hogy féltek a balesetektől, mert a sziklák műszaki állapotának leromlása miatt ezek az utak idővel veszélyessé váltak. A 35 m magas Nagysziklát végül 90 évnyi "használat" után, 2006 és 2008 között korszerűsítették.

 

3 komment

Címkék: állatkert városliget 30 as évek nagyszikla

Az Állatkert új főbejárata az 1920-as években

2011.07.14. 09:00 tomikgb

A fővárosi átvétel után elhatározták a kert átépítését. Az épületek egy részét már akkor nagynevű építészek tervezték. A Főkapu és az Elefántház például Neuschlosz Kornél tervei alapján épült. A legtöbb állatházat azonban két - akkoriban még alig ismert, de később nagynevűvé lett építész - Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte. Az újjáépített állatkert 1912. május 20-án tárta ki kapuit a nagyközönség előtt. Akkoriban a napisajtó úgy számolt be erről az eseményről, mint Európa egyik legmodernebb állatkertjének megnyitásáról. 1914-ben kitört az első világháború, és bár senki nem lőtte, vagy bombázta az állatkertet, a veszteségek mégis súlyosak voltak. Nagy gondot jelentett például a takarmányhiány, amely először azokat az állatokat sújtotta, amelyek speciális táplálékon éltek. A kert fókái például hamar elpusztultak, hiszen ezek az állatok tengeri halat igényeltek, amit azonban a háború miatt nem lehetett szerezni. Csupán egyetlen példányt sikerült hosszabb ideig életben tartani, oly módon, hogy sózott csukamájolajba mártott édesvízi hallal etették. A II. világháború során a vasút közelsége bizonyult tragikusnak, mert ez fontos stratégiai célpont volt. Mire a front átvonult Budapesten, az egykor gazdag állatkertből egy romhalmaz maradt, benne alig tizenöt állattal. A háború után lassan ugyan, de végül újjáépült a kert, ami ma az ország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, 1-1,1 millió látogató keresi fel évente.

 

8 komment

Címkék: állatkert városliget 20 as évek

Az Állatkert főbejárata a századelőn

2011.07.13. 09:00 tomikgb

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, 1986 óta természetvédelmi terület. Az intézmény 1866. augusztus 9-én nyitotta meg a kapuit. Ekkorra a kertben 11 nagyobb és több kisebb épület készült el, és mintegy 500 állatot láthatott a közönség. Az Állatkert területén 1896-tól "Látványosságok Háza" néven egy hírhedté vált mulató is működött, amelynek bevétele ugyan az állatkert javára esett, ámde egyáltalán nem illett össze a természettudományos ismeretterjesztés elvével. Emiatt, s azért, mert a Főváros felhívta a kert figyelmét, hogy a területet kizárólag állatkert létesítése céljából adta bérbe, végül bezárták az egységet. A század elején a kert komoly anyagi gondokkal kűzdött, és miután a mulató bezárása miatt keletkezett bevételkiesést sem sikerült pótolni, 1907-ben az állatkertet üzemeltető társaság csődbe ment, ekkor vette át a kert üzemeltetését a Főváros...

 

1 komment

Címkék: állatkert városliget századelő

A Budapest Sportcsarnok a 80-as években

2011.07.12. 09:00 tomikgb

Ahogyan a közeli Puskás Ferenc Stadion esetében is történt, úgy az egykori Budapest Sportcsarnok felépítéséről is több évtizedes tervezés után döntött a 70-es évek közepén az állami vezetés. Az eredetileg Budapesti Nagy Sportcsarnoknak (BNS) hívott épület tervei a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) készültek. A tervezéshez a 93 méter fesztávolságú leningrádi Jubileumi Sportpalota lett a kiinduló alap. Méretei és az eltérő előírások eleve kizárták, hogy egy az egyben átültetik Budapestre az épületet, de ugyanilyen elven 102 méteres átmérőjű tetőszerkezet építettek már Bakuban is. Az építkezés végül 5 évnyi előkészítés után, 1978 márciusában kezdődött el. Előbb egy kisebb telepnek kellett eltűnnie innen: a Posta műhelyei, raktárai és irodái mellett 144 lakást bontottak le, a lakók az Örs vezér tere környéki és az újpalotai panelekbe költöztek. Négy év alatt készült el a csarnok: 1982. február 12-én adták át a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületet, amelynek teteje kívül 127 méter átmérőjű volt, lelátóin 12 500-an fértek el és akkori áron 1,78 milliárd forintba került. A Sportcsarnok 1999 december 15-én hajnalban vált a tűz martalékává. A tüzet a vizsgálatok szerint a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásárban égve felejtett gyertya okozta. A lángokat a tűzoltók csak több órás küzdelemben tudták megfékezni. Az épület szerkezete a tűz során olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az újjáépítés nem volt lehetséges. A BS helyén 2003-ban adták át a Papp László Budapest Sportarénát.

Forrás: http://www.kozti.hu

3 komment

Címkék: 80 as évek budapest sportcsarnok

A Szent István Bazilika az 1900-as években

2011.07.11. 09:00 tomikgb

A Szent István Bazilika római katolikus templom, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete. 1845-ben Hild József kapott megbízást a templom terveinek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Ezek után 1891-es haláláig Ybl Miklós vezette az építési munkálatokat. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven is szentelték fel. A Szent István Bazilika a maga 96 méterével Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete. A bazilika névadójának, a magyar államalapító király, I. (Szent) Istvánnak az épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot 1950 óta őrzik ereklyeként a templomban.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő szent istván bazilika

A Pesti Vigadó a századelőn

2011.07.10. 09:00 tomikgb

A Vigadó elődje Pollack Mihály tervei alapján készült, és 1833-ban nyílt meg, az épületet azonban 1849 májusában Hentzi osztrák generális Budáról szétlövette. Feszl Frigyes 1858-ban kezdett foglalkozni az új Vigadó tervezésével. A keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában. A II. világháborúban az épületegyüttes súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig vitatott volt hogy sor kerül-e az újjáépítésre, végül az 1970-es években megkezdődött a felújítás. Az újjáépült Pesti Vigadót 1980-ban adták át, és jelenleg is az ország egyik legszebb művelődési központja.

 

4 komment

Címkék: századelő pesti vigadó

A Gellért-hegy és a Citadella az 1880-as években

2011.07.09. 09:00 tomikgb

A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel a Citadella elvesztette a hadi célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki a falai mögül. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a II. világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A Gellért-hegy a Citadellával együtt 1987 óta a Világörökség része.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő citadella gellért hegy

A Földtani Intézet palotája a századelőn

2011.07.08. 09:00 tomikgb

Az ipari, majd tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. I. Ferenc József 1869. június 18-án hagyta jóvá a Magyar Földtani Intézet megalapítását. Az épület megvalósítására 1896-ban írták ki a tervezői, jeligés pályázatot, ahol az első díjat Lechner Ödön "Versenyezve haladunk" jeligéjű pályaműve kapta. Az építkezés 1898. február 9-én kezdődött meg, és igen rövid idő - másfél év - alatt be is fejeződött, az épület 1899. október 1-én már "lakható állapotban" volt. A Földtani Intézet épületét 1900. május 7-én nyitotta meg hivatalosan, ünnepélyes keretek között Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. A megnyitóra várták Széll Kálmán miniszterelnököt is, ő azonban fontosabbnak tartott egy banketten való részvételt. Nem így Ferenc József császár és király, aki 1900. május 29-én látogatást tett az Intézetben. Ekkor már természetesen a miniszterelnök is megjelent. A II. világháború alatt az Intézet épülete nem szenvedett kárt, de a tetőre épített beton géppuskafészek ma is ezekre a viharos időkre emlékeztet. A Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. Létszáma 2009-ben 114 fő volt, köztük 74 kutató.

 

1 komment

Címkék: századelő földtani intézet

Az Budai "Ifipark" bejárata a 70-es években

2011.07.07. 09:00 tomikgb

1961. augusztus 20-án, minden különösebb reklám nélkül nyitott meg a Várkert Bazárban Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nem csak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000-2500 fiatal várakozott hosszú tömött sorokban a bejutásra, hogy meghallgathassa a kor legendás előadóit. Miután kialakultak és egyértelművé váltak a parkba lépés szabályai, kialakult a szabályokat betartók, betartatók és a szabályokat áthágók köre is. Voltak ugyanis, akik az elvárt normáknak, jólneveltségnek nem tudtak és nem is akartak megfelelni. Rajnák, a "legendás" Rajnák igazgató - aki az 50-es évek derekán még elsőosztályú birkózó volt - ugyanis smasszercsapatával minden nyitáskor ott állt a kapuban és a belépni akarók alapos szemrevételezése után döntött arról, hogy az illető ruházata, külleme, hajviselete megfelel-e a kívánatosnak. A farmer, a hosszú haj, de még a sárfoltos szövetnadrág is elegendő ok volt a belépni szándékozók elküldésére. A 60-as évek végén, 1968-69-ben voltak legtöbben a koncerteken. 1968-ban egy Omega koncerten 7125, egy Illés koncerten 3640, egy Metró koncerten 2330 jegy kelt el. A 70-es évek második felében, ha megváltozott külsőségek és igények közepette is, de ismét fellendült a park. 1978-ban robbant be a parkban a Piramis, a Korál, a P. Mobil, a Beatrice, a Color és a Tűzkerék. 1979-ben a Hobo Blues Band, az Edda, a Karthago és a Dinamit. 1980. május 27-én egy Edda koncert alkalmával a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. Ekkor a parkot két hónapra be is zárták, s ez az esemény már előre vetítette a létesítmény sorsát. A legendás, egy egész generációnak közös élményt adó Ifipark végül 1984-ben zárta be végleg a kapuit.

 

2 komment

Címkék: ifipark 70 es évek várkert bazár