Budapest Anno

Töredékek Budapest múltjából 1 fényképpel, 1 percben, minden nap.

Címkék

1956 (16) 20 as évek (7) 30 as évek (10) 40 es évek (4) 50 es évek (8) 60 as évek (9) 70 es évek (8) 80 as évek (2) adria hajózási rt (1) alagút (1) állatkert (3) andrássy út (8) angol part (1) anker palota (1) arany jános (1) árpád híd (1) astoria (1) balettintézet (1) baross gábor (2) bartók béla út (1) batthyány tér (2) békásmegyer (1) bkv (1) blaha lujza ter (1) blaha lujza tér (1) blogajánló (1) boráros tér (1) budai skála (1) budai vár (3) budapest sportcsarnok (1) citadella (1) clark ádám tér (2) csillebérc (1) danubius kút (1) deák tér (2) déli pályaudvar (3) dísz tér (3) drechsler palota (1) duna part (5) elevátor (1) első magyar általános biztosító társaság (1) emke kávéház (1) erzsébet híd (2) fehérvári út (1) ferdinánd híd (1) festetics palota (1) filatori gát (1) fogaskerekű vasút (1) földtani intézet (1) fővámház (1) fővám tér (1) gellért hegy (2) gellért szálló (1) haditengerészeti emlékmű (1) hajógyári sziget (1) hév (3) holocaust (1) honvéd főparancsnokság (1) honvéd szobor (1) hősök tere (5) ifipark (1) igazságügyi palota (1) iparművészeti múzeum (1) józsefvárosi pályaudvar (1) józsef központ (1) józsef nádor tér (1) kálvin tér (2) karácsonyi palota (1) keleti pályaudvar (1) kiskörút (3) kodály körönd (1) kossuth híd (2) kossuth tér (2) közlekedés (1) központi vásárcsarnok (1) közraktárak (1) közvágóhíd (2) krisztinaváros (1) lágymányos (1) lágymányosi tó (1) lánchíd (2) libegő (1) lipótmező (1) lóvasút (1) lövölde tér (1) ludovika akadémia (1) magyar tudományos akadémia (1) május 1 (1) margitsziget (1) margit híd (2) mária terézia laktanya (1) máv nyugdíjintézet (1) mentőszékház (1) metró (3) millenniumi kiállítás (1) móricz zsigmond körtér (1) moszkva tér (1) műcsarnok (2) műegyetem (1) műjégpálya (1) nagykörút (8) nagyszikla (1) nemzeti múzeum (1) nemzeti színház (1) néprajzi múzeum (1) népstadion (2) new york palota (1) nyugati pályaudvar (3) óbuda (1) óbudai gázgyár (1) oktogon (1) operaház (2) opni (1) országház (1) örs vezér tere (2) osztapenko (1) parlament (3) pécs (1) pesti vigadó (1) petőfi híd (3) podmaniczky utca (1) postapalota (1) puskás ferenc (1) siesta szanatórium (1) sváb hegy (1) szabadság tér (3) századelő (59) széchenyi fürdő (1) szent gellért tér (3) szent istván bazilika (1) szépművészeti múzeum (1) sziklakápolna (1) tabán (1) tegnapi újság (16) teréz központ (1) tőzsdepalota (1) trianon szoborcsoport (1) trolibusz (1) úttörővasút (1) vajdahunyad vára (1) várkert bazár (2) városliget (9) vérmező (1) vidámpark (2) vígadó tér (1) vígszínház (1) villamos (14) víztorony (1) zeppelin (1) zsidó gettó (1)

Az EMKE kávéház az 1900-as évek elején

2011.06.19. 09:00 tomikgb

Az EMKE kávéház 1894-ben nyitott meg egy frissen felépült magas bérház földszintjén, amelynek bérleti jogát egy gyakorlott vendéglős, Wassermann Jónás vette meg. Nevét az intézmény az 1885-ben alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta. Wassermann lelkes tagja volt az egyesületnek, komoly pénzt fizetett a névhasználat jogáért – nem egyedüliként, hiszen EMKE nevű kávéház működött Marosvásárhelyt és Nagyváradon is. A kávéházban igen gazdag könyv, újság és lexikongyűjtemény állt rendelkezésre, azonban ami igazán megkülönböztette a többi hasonló helytől, az a cigányzene volt. Wassermann Jónás ugyanis elsőrangú prímásokat és zenekarokat szerződtetett, és ezt a hagyományt fia, Wassermann Mór is követte, aki apja 1901-ben bekövetkezett halála után vette át a kávéház vezetését. A fiatalabb Wassermann az első világháború után komoly beruházásokba fogott: cukrászdát hozott létre, bárt rendezett be, amely a 20-as években újdonságnak számított magas pultjával és bárszékeivel. A kávéházhoz kötődő hírességek között mindenképpen meg kell említeni József Attilát, aki 1920-ban kenyeresfiúként dolgozott itt. 1945-ben a kávéház teljesen kiégett, ősszel azonban újra megnyitotta kapuit. 1956-ban az épületet ismét rommá lőtték, az EMKE nagyobb kárt szenvedett, mint a II. világháború alatt. A hely öt éven át tartó felújítás után 1961-ben nyitott meg újra, ám akkor már csírájában sem hasonlított a régi kávéházra. Az épületben a rendszerváltás után egy ideig sörbár üzemelt, jelenleg pedig bankfiókok találhatók a legendás EMKE kávéház helyén.

 

8 komment

Címkék: villamos blaha lujza tér századelő emke kávéház

Trolibusz Óbudán a 30-as években

2011.06.18. 09:00 tomikgb

Az első budapesti trolivonal 1933 végén Óbudán, a Vörösvári út és a temető közti 3,8 kilométeres pályán nyílt meg. A felsővezetéket a BESZKÁRT, a budapesti közlekedési vállalat építette ki, a három, egyenként 55 fő szállítására alkalmas jármű közül kettőt a Ganz gyár készített angol licenc alapján, egyet Brown-Boveri berendezéssel a MÁVAG. A Boveri-trolin működött elsőként sűrített levegő mozgatta önműködő ajtó, a Ganz-trolik ajtói kézzel működtek. A kocsik végsebessége 30-40 km/óra volt, amit korlátozni kellett az esetleges úthibák miatt. Az évi utasforgalom 0,4 - 1 millió fő körül ingadozott. A trolibuszok kezdetben a 7-es számjelzést kapták, majd még 1936 előtt a T jelzés váltotta fel a 7-est. A vonal Budapest ostroma alatt elpusztult és nem is építették újjá, a járművek tanulókocsik lettek, majd - a kocsihiány enyhítésére - 1953-55 közt rövid időre még újra forgalomba álltak.

 

15 komment

Címkék: óbuda trolibusz 30 as évek

A Budai Postapalota az 1920-as évek végén

2011.06.17. 09:00 tomikgb

A Posta részéről már 1914 óta igény volt egy igazgatósági épületre, melyhez Ray Rezső készített terveket. Az építész e tervek szerint az általa már korábban tervezett és épített József távbeszélő központ melletti telekre álmodta meg a Posta új épületét, de sajnos az első világháború miatt ez nem épülhetett meg. Hauszmann Alajos, a Postaházak Építési Bizottságának tagja nyilvános tervpályázatot javasolt. A benyújtott tervek közül Sándy Gyula műépítész kapta meg az első díjat, majd a kiviteli tervek elkészítésére és művezetésre is megbízást kapott. A kivitelezés során hangsúlyozott követelmény volt a takarékosság, mivel a felvett külföldi kölcsönből kapott hitelt nem lehetett fölösleges pazarlásra fecsérelni. A kivitelezés két ütemben történt: először - 1925 nyarán - az országban elsőnek létesített Rotary rendszerű távbeszélőközpont elhelyezését szolgáló épületrész lett készen, majd egy évvel később, 1926-ban a második épületrész is elkészült. Az épületből a posta igazgatósága 2008-ban költözött bérelt irodaházba, a Postapalotát pedig az állam egy magánbefektetőnek értékesítette.

 

3 komment

Címkék: moszkva tér postapalota 20 as évek

A József Távbeszélő Központ 1916 körül

2011.06.16. 09:00 tomikgb

Az első telefonos-kisasszony Matkovics Júlia volt, aki 1881-ben vizsgázott le távbeszélő-kezelésből, később az ő feladata lett betanítani utódait is. A központok bővülésével a telefonkezelők száma is növekedett, jellegzetes, a csak hangjukat hallók számára kicsit rejtélyes szereplői voltak a távközlés történetének. Láthatatlan bájuk sok írót megihletett, hírhedt türelmetlenségük pedig számos korabeli újságcikk témája volt. Mivel a telefonközpontok indulásakor még nem gondolkoztak számokban, a kisasszonyoknak meg kellett tanulniuk az összes előfizető nevét, sokak címét és szakmáját is. A századfordulón már több ezer előfizető adatait kellett memorizálniuk a kisasszonyoknak, ami állandó panaszokat eredményezett, ezért 1899-ben elhatározták, hogy bevezetik a szám szerinti nyilvántartást. Az előfizetők felháborodása azonban elsöpörte az egyébként józan gondolatot. Jellemző a kor társadalmi viszonyaira, hogy az ügyfelek nem voltak hajlandóak saját maguk kikeresni a jegyzékből a hívott telefonszámát, ezért végül az ötletet elvetették. 1901-ben azonban már nem lehetett tovább halasztani a reformot: 5300 előfizető volt a fővárosban, július 1-jén bevezették a telefonszámokat. A második telefonközponti épület Budapesten a mai Horváth Mihály téren álló József volt, melynek átadása az első világháború miatt igencsak késett, és - noha az épület már 1913-ban elkészült - a telefonközpont az üzemet csak 1917-ben vette fel. Az országban egyébként 1997-ben vonult nyugdíjba az utolsó helyi hívásban használatos manuális kapcsolású központ és ezzel együtt az utolsó helyi viszonylatú telefonos-kisasszony is.

 

1 komment

Címkék: századelő józsef központ

A Teréz Távbeszélő Központ épülete a 30-as években

2011.06.15. 09:00 tomikgb

1881. május 1-jén megnyílt az ország első telefonközpontja a budapesti Fürdő (ma: József Attila) utca 10-ben. Az első központ átadása utáni siker óriási volt annak ellenére, hogy az akkori szolgáltatások jócskán elmaradtak a maitól. Egyfelől viharban egyáltalán nem lehetett használni a hálózatot: mivel félő volt, hogy a villámlás kárt okoz a berendezésekben vagy az azt használókban, ezért rossz idő esetén a központ egész egyszerűen leválasztotta saját magát a hálózatról. Másfelől kezdetben csak egyeres hálózatot építettek, így az áthallás igen nagymértékű és zavaró volt. Ennek később meg is lett a böjtje, a századfordulóig az akkori hálózatot teljesen le kellett cserélni a ma is használt kéteres vezetékekből állóra. Az első telefonközpont után gyors egymásutánban nyitottak majd egy tucat kisebb központot. Azonban a központok közti átkérések nehézkesek voltak, és az előfizetők száma is meghaladta már ezeknek a kis központoknak a kapacitását, így az 1900-as évek elején megszületett a döntés egy önálló telefonközponti épület felépítéséről. A Nagymező utcai Teréz központot végül 1904-ben adták át. A központ az első világháború idején 18 ezer vonallal üzemelt. Az - ekkoriban még - négy jegyű budapesti telefonszámok egyébként 1928-ban váltak 5 jegyűvé, 1936-tól hat, majd 1989 szeptemberétől 7 jegyűek.

 

1 komment

Címkék: 30 as évek teréz központ

A Graf Zeppelin léghajó Budapest fölött 1931-ben

2011.06.14. 09:00 tomikgb

1931. március 29-én, vasárnap a Zeppelin vállalat LZ-127 felségjelű, Graf Zeppelin nevű léghajója jött látogatóba hazánkba, amely az akkori idők legnagyobb léghajója volt. Ez a 60 tonnás repülő "ezüst szivar" a maga 236,6 méteres hosszával és 30,5 méteres átmérőjével 115 km/órás sebességre volt képes, miközben 20 utast szállíthatott teljes kényelemben. Az utasok kiszolgálásáról és a léghajó kezeléséről 40-45 fős személyzet gondoskodott. Az utasok a hengeres test alatti gondolában helyezkedtek el, a személyzet az alumíniumvázú, vászonborítású test belsejében lévő "hidakon" és létrákon közlekedhetett a 17 gáztartály között. A léghajó mozgását 5 darab egyenként 540 lóerős, 12 hengeres motor segítette. A budapesti leszállást reggel 8 órára időzítették, a korabeli sajtó szerint addigra mintegy 30 ezer ember vonult ki a csepeli repülőtérre, amely a Weiss Manfréd Művek saját repülőtere volt. Rövid technikai szünet után 30 utassal a fedélzetén, – köztük Gömbös Gyula honvédelmi miniszterrel és több újságíróval, – elindult Magyarországi körútjára a Graf Zeppelin. Az előre bejelentett útvonalat módosították a kedvezőtlen Dunántúli időjárás miatt, így rövid Budapest feletti repülés után észak-keletnek fordultak. Magyar Miklós, a léghajó egyik utasa így ír a Budapest felett töltött percekről:

"Pár perc múlva már jó magasra jutottunk és Buda felé fordultunk. A Gellért-hegy olyan volt, mint egy természet alkotta hatalmas tribün, amely feketéllett a nagyszerű látványosságra összesereglett embertömegektől. De a Dunát szegélyező budai hegyek, a Várhegy, a Rózsadomb mind, mind feketéllett az emberektől. Tisztán láthattuk felülről, hogy közeledésünkre a sokaságok megmozdultak és karjaikat fellendítve zsebkendővel, kalappal integetnek felénk üdvözletet. Csodálatos, hogy innen felülről milyen tökéletes, majdnem geometrikus rajznak látszik a város és milyen szép. A por és füst ide nem jut fel, a kristálytiszta légben úszunk és előttünk nincsen sehol akadály."

A léghajó a délutáni órákban tért vissza Csepelre, majd rövid pihenő után 14 utassal a fedélzetén indult vissza németországi állomáshelyére, Friedrichshafenbe.

 

1 komment

Címkék: zeppelin 30 as évek

A Fővámház épülete az 1880-as években

2011.06.13. 09:00 tomikgb

Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1869-ben bízta meg Ybl Miklóst a Schopper-Platzra (a mai Kossuth Lajos tér) építendő vámház tervének kidolgozásával. A terv 1870-re készült el, azonban ezt a városvezetés városrendezési okokra hivatkozva elutasította. A Főváros új helyszínként a Duna partján fekvő Sótér (ma Fővám tér) környékét szemelte ki, ahol a csatlakozó vasúti forgalom a város életét és fejlődését nem akadályozza. Ybl Miklós új tervei a kisajátítási eljárás miatt nem valósulhattak meg, de a harmadik tervet végül 1870. július 19-én elfogadták. Az épület 1874 május 1-jére készült el, alapterülete több, mint 9500 négyzetméter, főhomlokzata a Dunára néz. A Fővámpalotában négy, egymástól elválasztva működő hivatal működött: a vámhivatal, a pesti pénzügyigazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság és a bányatermék igazgatóság. A Fővámház alá komoly, raktárként szolgáló pincerendszer épült, amelyből négy, zsilippel elzárható alagúton volt kijárás a Dunapartra. Az épület mellett, sőt az épületbe is vasúti vágányok vezettek. A II. világháború alatt az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. A 40-es évek végén újjáépítették, az 1950-es tanévtől pedig az egykori Fővámház a Közgazdaságtudományi Egyetem - a mai Corvinus egyetem - központi épületeként funkcionál.

 

Szólj hozzá!

Címkék: századelő duna part fővámház

süti beállítások módosítása